A vérnyomásod bánhatja, ha túl sokat eszel ebből a népszerű köretből

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A burgonya továbbra is az egyik legnépszerűbb köret, de nem mindenki tudja, hogy pontosan milyen hatással lehet az egészségre.

Bár a burgonya értékes tápanyagokat tartalmaz, túlzott fogyasztása egészségkárosító lehet – különösen, ha bő zsiradékban kisütve, só hozzáadásával készül. Most megtudhatod, az ajánlások alapján mennyit szabad fogyasztani belőle, és milyen következményekkel járhat, ha nem tudod tartani a mértéket.

Milyen tápanyagokat tartalmaz a burgonya?

A keményítőtartalmú zöldségek – köztük a burgonya és a kukorica – remek szénhidrát-, rost-, vitamin- és ásványianyag-források, amelyek az étkezések után segíthetnek fenntartani a jóllakottság érzését.

A burgonyában kevés a fehérje és a zsír, de magas a szénhidráttartalma. Ha nem viszed túlzásba, ez nem feltétlenül rossz dolog, hiszen szervezetünk a szénhidrátokat energiává alakítja.

A burgonya értékes tápanyagokat rejt
Fotó: Carl Smith / Getty Images Hungary

A burgonyában olyan tápanyagok találhatók, mint a kálium, a réz, a C-vitamin, a B6-vitamin és a folát. Ezek elengedhetetlenek a megfelelő izom-összehúzódásokhoz, a szív, a vese és az idegek működéshez, az immunrendszer támogatásához, az anyagcseréhez, valamint a DNS-szintézishez. A folsav különösen fontos a magzat fejlődéséhez, mivel segít megelőzni a neurális cső rendellenességeit.

A burgonya rezisztens keményítőt is tartalmaz, amelynek sajátossága, hogy nem emésztődik meg a vékonybélben. Ehelyett a vastagbélbe kerül, ahol a bélbaktériumok fermentálják, hogy hasznos rövid szénláncú zsírsavakat termeljenek.

Kutatások szerint a rezisztens keményítő pozitív hatással van az egészségre, beleértve a bélrendszert, az anyagcserét és a vércukorszintet.

Mennyit szabad enni belőle?

Az ajánlásokban azt írják, hogy a felnőttek 900–1350 grammnak megfelelő keményítőtartalmú zöldséget egyenek hetente. Persze ez nem kőbe vésett szabály, hiszen az étrend átlagos kalóriatartalma egyénenként eltérő lehet.

Nem mindegy, hogy milyen mennyiségben kerül a tányérodra
Fotó: Taitep Lapkriengkrai / Getty Images Hungary

Fontos azonban megjegyezni, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz más zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, sovány fehérjéket és egészséges zsírokat is fogyasztani kell.

A változatos, tápanyagban gazdag étrend segíthet az egészség megőrzésében, és csökkentheti a krónikus betegségek kockázatát.

Mi történik, ha túl sok burgonyát eszem?

Mértékkel fogyasztva a burgonya a kiegyensúlyozott étrend része lehet. Ha azonban túlzásba viszed, az kellemetlen mellékhatásokhoz vezethet.

1. Megnövelheti a vércukorszintet

A burgonya nagy mennyiségben fogyasztva megnövelheti a vércukorszintet, ami fokozottan jellemző azoknál, akik cukorbetegségben vagy inzulinrezisztenciában szenvednek. Ennek elkerülésében segíthet a szakemberek által ajánlott tányéros módszer. A lényeg, hogy a tányér negyedét töltsd meg szénhidrát- vagy keményítőtartalmú zöldségekkel, például burgonyával, a felét hagyományos zöldségekkel, a maradékot pedig fehérjeforrásokkal.

Nem érdemes azonban átesni a ló túloldalára sem, hiszen az alacsony szénhidrátbevitel alacsony vércukorszintet eredményezhet.

2. Súlygyarapodáshoz vezethet

A burgonyát gyakran bő zsiradékban kisütve, magas kalóriatartalmú feltétekkel (például vajjal, tejföllel, sajttal vagy baconnel) fogyasztják, ami gyors súlygyarapodáshoz vezethet.

Egy adag éttermi sült krumpli 289 kalóriát és 14 gramm zsírt tartalmazhat.

Ebből úgy faraghatsz le, ha egészségesebb elkészítési módokra váltasz, például a krumplit forró levegős sütőben sütöd ki.

Sütés közben alaposan megszívhatja magát olajjal
Fotó: ahirao_photo / Getty Images Hungary

3. Megemelheti a vérnyomást

Egy tudományos áttekintés szerint heti négy vagy több adag főtt, tört vagy sült burgonya fogyasztása fokozhatja a magas vérnyomás kockázatát. Ez valószínűleg magas szénhidráttartalmára, illetve a vércukorszintre gyakorolt hatására vezethető vissza, de szerepet játszhat benne hozzáadott só- és zsírtartalma is.

4. Emésztési problémákat okozhat

Más ételekhez hasonlóan a burgonya túlzott fogyasztása emésztési problémákat, így hasi diszkomfortérzést, puffadást és gázképződést okozhat, ami még inkább érvényesülhet, ha tele van zsírral, például mert sok vaj vagy tejszín felhasználásával készül.

Így lehet belőle egészségesebb köret 

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az elkészítési módon milyen sok múlik: az olajban, zsiradékban való kisütésnél szinte bármi jobb. Ha nincs forró levegős sütőd, jó megoldás lehet a sütőben való sütés, a grillezés vagy a párolás is.

Megfontolhatod azt is, hogy a krumplit édesburgonyával váltsd ki, amelynek magasabb a rosttartalma, és egyúttal kiváló forrása az A-vitaminnak, ami nélkülözhetetlen a látáshoz, az immunrendszer működéséhez, illetve a sejtnövekedéshez.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.