A vérnyomásod bánhatja, ha túl sokat eszel ebből a népszerű köretből

Olvasási idő kb. 3 perc

A burgonya továbbra is az egyik legnépszerűbb köret, de nem mindenki tudja, hogy pontosan milyen hatással lehet az egészségre.

Bár a burgonya értékes tápanyagokat tartalmaz, túlzott fogyasztása egészségkárosító lehet – különösen, ha bő zsiradékban kisütve, só hozzáadásával készül. Most megtudhatod, az ajánlások alapján mennyit szabad fogyasztani belőle, és milyen következményekkel járhat, ha nem tudod tartani a mértéket.

Milyen tápanyagokat tartalmaz a burgonya?

A keményítőtartalmú zöldségek – köztük a burgonya és a kukorica – remek szénhidrát-, rost-, vitamin- és ásványianyag-források, amelyek az étkezések után segíthetnek fenntartani a jóllakottság érzését.

A burgonyában kevés a fehérje és a zsír, de magas a szénhidráttartalma. Ha nem viszed túlzásba, ez nem feltétlenül rossz dolog, hiszen szervezetünk a szénhidrátokat energiává alakítja.

A burgonya értékes tápanyagokat rejt
Fotó: Carl Smith / Getty Images Hungary

A burgonyában olyan tápanyagok találhatók, mint a kálium, a réz, a C-vitamin, a B6-vitamin és a folát. Ezek elengedhetetlenek a megfelelő izom-összehúzódásokhoz, a szív, a vese és az idegek működéshez, az immunrendszer támogatásához, az anyagcseréhez, valamint a DNS-szintézishez. A folsav különösen fontos a magzat fejlődéséhez, mivel segít megelőzni a neurális cső rendellenességeit.

A burgonya rezisztens keményítőt is tartalmaz, amelynek sajátossága, hogy nem emésztődik meg a vékonybélben. Ehelyett a vastagbélbe kerül, ahol a bélbaktériumok fermentálják, hogy hasznos rövid szénláncú zsírsavakat termeljenek.

Kutatások szerint a rezisztens keményítő pozitív hatással van az egészségre, beleértve a bélrendszert, az anyagcserét és a vércukorszintet.

Mennyit szabad enni belőle?

Az ajánlásokban azt írják, hogy a felnőttek 900–1350 grammnak megfelelő keményítőtartalmú zöldséget egyenek hetente. Persze ez nem kőbe vésett szabály, hiszen az étrend átlagos kalóriatartalma egyénenként eltérő lehet.

Nem mindegy, hogy milyen mennyiségben kerül a tányérodra
Fotó: Taitep Lapkriengkrai / Getty Images Hungary

Fontos azonban megjegyezni, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz más zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, sovány fehérjéket és egészséges zsírokat is fogyasztani kell.

A változatos, tápanyagban gazdag étrend segíthet az egészség megőrzésében, és csökkentheti a krónikus betegségek kockázatát.

Mi történik, ha túl sok burgonyát eszem?

Mértékkel fogyasztva a burgonya a kiegyensúlyozott étrend része lehet. Ha azonban túlzásba viszed, az kellemetlen mellékhatásokhoz vezethet.

1. Megnövelheti a vércukorszintet

A burgonya nagy mennyiségben fogyasztva megnövelheti a vércukorszintet, ami fokozottan jellemző azoknál, akik cukorbetegségben vagy inzulinrezisztenciában szenvednek. Ennek elkerülésében segíthet a szakemberek által ajánlott tányéros módszer. A lényeg, hogy a tányér negyedét töltsd meg szénhidrát- vagy keményítőtartalmú zöldségekkel, például burgonyával, a felét hagyományos zöldségekkel, a maradékot pedig fehérjeforrásokkal.

Nem érdemes azonban átesni a ló túloldalára sem, hiszen az alacsony szénhidrátbevitel alacsony vércukorszintet eredményezhet.

2. Súlygyarapodáshoz vezethet

A burgonyát gyakran bő zsiradékban kisütve, magas kalóriatartalmú feltétekkel (például vajjal, tejföllel, sajttal vagy baconnel) fogyasztják, ami gyors súlygyarapodáshoz vezethet.

Egy adag éttermi sült krumpli 289 kalóriát és 14 gramm zsírt tartalmazhat.

Ebből úgy faraghatsz le, ha egészségesebb elkészítési módokra váltasz, például a krumplit forró levegős sütőben sütöd ki.

Sütés közben alaposan megszívhatja magát olajjal
Fotó: ahirao_photo / Getty Images Hungary

3. Megemelheti a vérnyomást

Egy tudományos áttekintés szerint heti négy vagy több adag főtt, tört vagy sült burgonya fogyasztása fokozhatja a magas vérnyomás kockázatát. Ez valószínűleg magas szénhidráttartalmára, illetve a vércukorszintre gyakorolt hatására vezethető vissza, de szerepet játszhat benne hozzáadott só- és zsírtartalma is.

4. Emésztési problémákat okozhat

Más ételekhez hasonlóan a burgonya túlzott fogyasztása emésztési problémákat, így hasi diszkomfortérzést, puffadást és gázképződést okozhat, ami még inkább érvényesülhet, ha tele van zsírral, például mert sok vaj vagy tejszín felhasználásával készül.

Így lehet belőle egészségesebb köret 

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az elkészítési módon milyen sok múlik: az olajban, zsiradékban való kisütésnél szinte bármi jobb. Ha nincs forró levegős sütőd, jó megoldás lehet a sütőben való sütés, a grillezés vagy a párolás is.

Megfontolhatod azt is, hogy a krumplit édesburgonyával váltsd ki, amelynek magasabb a rosttartalma, és egyúttal kiváló forrása az A-vitaminnak, ami nélkülözhetetlen a látáshoz, az immunrendszer működéséhez, illetve a sejtnövekedéshez.

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.