Az amerikaiak soha nem tennék a szendvicsükbe, amit mi, magyarok mindennap

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A franciákkal az élen a legtöbb európai országban elképzelni sem tudják az emberek, hogy ne kenjenek vajat a szendvicsükbe. Velük ellentétben az amerikaiak azonban soha nem kennének vajat a kenyerükre. De vajon miért?

Nemcsak földrajzi szempontból, hanem a vajhoz való viszonyukat tekintve is egy óceán választja el egymástól Európát és a tengerentúlt. A vaj fogalma ugyanis nem ugyanazt jelenti a két kontinensen. A különbség a textúrában rejlik.

Amerikából jöttem

A szokások közti különbségről véletlenül rántotta le a leplet egy TikTok-videóban egy Párizsban élő amerikai influenszer, Amanda Rollins, aki már-már gyermeki őszinteséggel magyarázza el követőinek, megdöbbenve tapasztalta, hogy a franciáknak van egy nagyon furcsa szokásuk: vajat tesznek a szendvicsbe.

@americanfille Beurre it up baby 🧈😂 #frenchculture #frenchpeople #jambonbeurre #parisien ♬ original sound - Amanda Rollins

A fiatal nő a videóban elmondja, hogy a franciák klasszikus szendvicsébe a sonkán és a sajton kívül vaj is kerül, és nem tesznek bele majonézt és mustárt. Majd megjegyzi: tudja, hogy ez az amerikaiaknak furcsán hangzik, de bizony ez a szendvics is nagyon finom.

A vaj összetételében rejlik a titok

Azonban Rollins, ha nem is szándékosan, de rávilágított egy nagyon fontos kérdésre. Nevezetesen arra, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy az amerikaiak akkor sem tesznek vajat a szendvicsükbe, ha az a nélkül sokkal inkább fojtó, mintsem élvezetes étel. Helyette inkább a majonézt részesítik előnyben. 

A magyarázat pedig nem más, mint hogy az amerikaiak csokoládéjához hasonlóan az amerikai vaj is egy sokkal megengedőbb szabályozás, és más gyártási eljárás alapján készül.

Ez azt jelenti, hogy az európai vajnak sokkal magasabb a vajzsírtartalma, mint az amerikai vajnak, és ezek az extra százalékok sokkal ízletesebbé teszik a tejterméket.

Ezzel szemben az amerikai vajat általában főzéshez használják, éppen ezért nem lesz tőle olyan ízletes a szendvics, mint ha az általunk is használt összetételű vajjal kennénk meg a kenyeret, a zsömlét vagy a kiflit. 

Nem mindegy, hogyan készül

Az amerikai vaj úgy készült, hogy megfeleljen az Amerikai Egyesült Államok földművelésügyi minisztériuma (USDA) által meghatározott 80 százalékos vajzsírra vonatkozó szabványnak. Ahhoz ugyanis, hogy a vajat vajnak lehessen minősíteni, minden országban az illetékes hatóság dönti el, hogy milyen mértékben kell egy adott terméknek zsírt tartalmaznia.
Az amerikai vajnál általában hosszabb ideig köpült európai vaj 82 és 85 százalék közötti vajzsírt tartalmaz, ami megfelel az Európai Unió szabályozásának, miszerint a sózott vajban 80 és 90 százalék között, a sótlanban pedig 82 és 90 százalék között kell lennie a vajzsírtartalomnak. Ettől lesz gazdagabb az íze, lágyabb az állaga és élénkebb sárga a színe, mint az amerikai vajnak. Emellett az európai vajat gyakran erjesztéssel vagy valamilyen aktív kultúra hozzáadásával készítik, éppen ezért ennek a fajta kencének „csípősebb” az íze, hasonlóan a joghurthoz vagy a tejfölhöz.

Az Európában készített és fogyasztott vaj ízletesebb, lágyabb és sárgább, mint az amerikai vaj
Fotó: Daniel Day / Getty Images Hungary

Melyiket mikor használjuk?

Szinte minden olyan receptben, amely vajat igényel, az amerikai vaj jól használható. Minden egyéb más esetben, ahol a vaj íze ugyanolyan fontos, mint a funkciója, az európai vajat kell használni.

Az amerikai vaj kiválóan alkalmas sütéshez és főzéshez is
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Ez azt jelenti, hogy bármikor egy csipetnyi vajra van szükség például a főzés befejezéséhez, akár azért, hogy krémesebb legyen a rizottó vagy ízletesebb legyen a sült burgonya, a szendvics, a muffin vagy a pirítós, a magasabb vajzsírtartalommal rendelkező terméket válasszuk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.