Nem csak az alkohol kavarhat be, ha gyógyszereket szedsz, az alábbi ételekkel is jobb vigyáznod!
A gyógyszerek hatása számos kémiai és biológiai folyamat függvénye, ugyanakkor rengeteg olyan tényező is van, ami megzavarhatja azt, és nemkívánatos mellékhatásokhoz vezethet. Ez arra is kiterjed, amit megiszol vagy megeszel. Bár néhány kölcsönhatás viszonylag enyhének mondható, léteznek olyanok is, amelyek súlyosak lehetnek.
A leggyakoribb étel-gyógyszer kölcsönhatások
Az egyik legismertebb kölcsönhatás a grépfrút és a grépfrútlé, valamint a sztatinalapú koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek – nevezetesen az atorvasztatin, a lovasztatin, a pitavasztatin és a szimvasztatin között lép fel.
A grépfrútban és a grépfrútlében lévő egyes vegyületek ugyanis blokkolhatják egy enzim működését, amely ezeket a gyógyszereket metabolizálja a belekben. Ha szedésük során nagyobb mennyiségű grépfrútterméket fogyasztasz, akkor a véráramban megemelkedhet hatóanyaguk koncentrációja, ami növeli a mellékhatások kockázatát.
A grépfrút és leve egy sor további gyógyszerrel is kölcsönhatásba léphet. Ilyenek például a kalciumcsatorna-blokkolók, az antibiotikumok, a vérhígító gyógyszerek, az erekciós diszfunkcióra szedett szerek, valamint az immunszuppresszánsok, mint a ciklosporin.
Bizonyos gyógyszerek szedése mellett továbbra is fogyaszthatsz egy kevés grépfrútot, míg más esetekben jobb teljesen kiiktatnod az étrendedből.
A transzplantált pácienseknek például azt szokták javasolni, hogy hagyják el a grépfrútot, ha ciklosporint szednek.
Egy másik, széles körben felírt gyógyszer, a véralvadásgátló warfarin alkalmazása K-vitaminban gazdag élelmiszerek gondos és következetes bevitelét követeli meg. Idetartoznak a zöld leveles zöldségek, a brokkoli, a karfiol és a repceolaj. Ez azért fontos, mert a K-vitamin bevitelének változása befolyásolhatja a warfarinkúra eredményét.
Egyéb kölcsönhatások
Nem csak az élelmiszerek befolyásolhatják a gyógyszerek hatását. Egyes hatóanyagok potenciálisan veszélyes növekedést idézhetnek elő bizonyos tápanyagok és más, élelmiszerekből származó vegyületek mennyiségében. Van, amelyik például megzavarja a koffeinanyagcserét, ezáltal magasabb lesz a vér koffeinszintje, ami fokozza annak stimuláló hatását.
A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek – beleértve az angiotenzin-konvertáló enzimet gátlókat, az angiotenzin II receptort blokkolókat és a káliummegtakarító diuretikumokat – magas káliumszintet (vagyis hiperkalémiát) eredményezhetnek.
Ez veszélyes szívritmuszavarokat válthat ki, ezért ilyen gyógyszerek alkalmazása esetén javasolt kerülni a túlzott káliumfelvételét az olyan élelmiszerekből, mint a banán, a narancslé és a káliumtartalmú sópótlók.
Másfelől egyes vízhajtók – például a hidroklorotiazid, a klórtalidon, a metolazon és a furoszemid – káliumvesztést okozhatnak, így ha az orvos felírná valamelyiket, tanácsos lehet megnövelni a káliumbevitelt.
Fontos kiemelni az alkoholt is, ami fokozhatja a gyógyszerek nyugtató hatását, a cukorbetegségre szedett készítmények esetében megnövelheti az alacsony vércukorszint (vagyis a hipoglikémia) kockázatát, valamint súlyosbíthatja a nem szteroid gyulladáscsökkentők, így az aszpirin által okozott gyomorirritációt.
Az is számít, hogy mikor eszel
A gyógyszerek hatása attól is függhet, hogy mikor veszed be őket, és ez hogyan viszonyul az étkezés idejéhez. Néhányat, például a vérnyomáscsökkentő ACE-gátlókat, valamint a csontritkulás kezelésére használt biszfoszfonát gyógyszereket, illetve a gyomorégés elleni tablettákat éhgyomorra kell bevenni – vagy legalább 30 perccel az evés előtt.
Más esetekben a gyomorirritáció csökkentése, valamint a gyógyszer felszívódásának és hatékonyságának javítása érdekében az adott készítményt javasolt az étellel együtt bevinni.
Amikor új gyógyszerek szedésébe kezdesz, ezért mindig érdemes elolvasnod a betegtájékoztatót, vagy kikérned orvosod, gyógyszerészed tanácsát (ahogy arra a gyógyszerreklámok unalomig ismert szlogenje is felhívja a figyelmet).
