Egyes hosszú Coviddal együtt élő emberek a legelőrehaladottabb tüdőráknál is alacsonyabb életminőséget tapasztalnak a ma még rejtélyes állapot miatt.
A University College of London és a University of Exeter közös kutatásában úgy találták, a fáradtság az, ami a leginkább rányomja bélyegét a hosszú covidos betegek mindennapjaira: a súlyos vesebetegek vagy daganatos betegségük miatt vérszegények tapasztalják ugyanazt, amit az ebben az állapotban érintettek.
Az áttétes tüdőrákban szenvedőknél is alacsonyabb életminőség-pontszámokat adtak maguknak azok, akik koronavírus átvészelése után is tapasztalják ezeket az elhúzódó tüneteket. Mindennapi tevékenységükre annyira nyomja rá bélyegét a betegség, mint a Parkinson-kórban szenvedőkére.
A probléma sokakat érinthet, mivel a korábbi adatok alapján a koronavíruson átesettek mintegy 17 százalékánál alakul ki hosszú Covid,
A kutatásba bevont 3750 ember 90 százaléka 18–65 év közti volt, azaz még abban az életkorban volt, amikor dolgoznia kell – 51 százalékuk legalább egy munkanapot kihagyott az előző hónapban állapota miatt, 20 százalék pedig egyáltalán nem is tud dolgozni.
A hosszú Covidot láthatatlan betegségnek is nevezik. A kutatók még mindig nem biztosak abban, mi alakíthatja ki az eredeti fertőzés után legalább 12 héttel is tapasztalt tüneteket, a kezelési lehetőségek is limitáltak. Mivel a jelenség tömegeket érint, folyamatosan zajlanak a kutatások, hogy jobban érthessék és kezelhessék a tömegeket érintő betegséget.
