Több okból is előfordulhat, hogy valaki légzése éjjel nehezített. De vajon normális, ha éjjel, alvás közben kimarad egy-két lélegzetvétel, vagy már betegség jele? A háttérben álló okok – legyen az szervi baj, mentális probléma, vagy okozza valamilyen külső környezeti tényező – felderítése az életminőségünket javíthatja.
A légszomj, vagy más néven nehézlégzés számos betegség tünete lehet. A probléma gyakran éjszaka is jelentkezik, ami jelentősen befolyásolja az alvás minőségét. A panaszkezeléshez mindenképpen célszerű, hogy megértsük az okokat: ha légzéskimaradással is jár az állapot, arra már kiemelten kell figyelni.
Magyarországon a jogosítvány is tét
Az éjszakai légzéskimaradás meglétét a háziorvosok is szűrik minden olyan esetben, amikor valaki jogosítvány-érvényesítés miatt keresi fel őket. Dr. Mangó Gabriella háziorvos hangsúlyozta: a szűrővizsgálatra nem csak azért van szükség, hogy kiderüljön, valaki jogosult-e az vezetői okmányra, vagy sem.
„Az alvási apnoé szindrómaként ismert éjszakai légzéskimaradás megemeli a szív- és érrendszeri betegségek szövődményeinek kockázatát.
Vagyis sokkal sűrűbben fordul elő szívinfarktus, előrehaladott demencia, vérnyomás-ingadozás, stroke azoknál, akiknek légzésproblémái vannak alvás közben.
Ezeknek a betegségeknek a megelőzése szempontjából is nagyon fontos a szűrés” – mondta a háziorvos, hozzátéve: akiknél felmerül az alvási apnoé gyanúja, azokat légzési centrumokban vizsgálják tovább. Ha szükséges, akkor az alvási szokásaikhoz igazítva beállítanak számukra egy olyan légzésfigyelő gépet, amely légzéskimaradás esetén felébreszti őket éjszaka, hogy újra elkezdjenek lélegezni.
„Nagyon fontos, hogy időben kiszűrjük ezt a betegséget, melynek kivizsgálása nem véletlenül kötődik a jogosítvány birtoklásához.
A szűrés során az egyik sarkalatos kérdés, hogy a páciens el szokott-e bóbiskolni tévénézés közben, vagy egyéb szituációkban, amikor nyugalomban van, esetleg a piros lámpánál várakozva, vagy utasként, ha utazik valahová.
Az alvási apnoéval érintett betegek nem ébrednek fel arra, ha légzéskimaradásuk van, de a szervezetük mégis reagál rá. Bár a légzés az oxigénhiány miatt újraindul, minden légzéskimaradás hagyhat nyomot az agyban, a szívben, a keringésben. Egyrészt ezért is nagyon fontos kiszűrni, másrészt azért, hogy a közlekedési balesetek számát csökkentsük. Addig nem is adható senkinek jogosítvány, amíg az illetőnek az alvási apnoéja nem rendeződik. Erre szolgál az a már említett légzést segítő gép, amihez a betegek kedvezményesen juthatnak hozzá, és kötelezően használniuk is kell” – tájékoztatott dr. Mangó Gabriella háziorvos.
Betegségek is gátolhatják a megfelelő légzést
Légszomj akkor jelentkezik, ha nem jut megfelelő mennyiségű oxigén a vérbe. Ez főként akkor fordul elő, ha a tüdő nem tudja feldolgozni az oxigént, vagy a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért. A nehézlégzés akkor válik krónikussá, ha a tünetet valaki egy hónapnál hosszabb ideje tapasztalja.
A krónikus légszomjat kiváltó állapotok körülbelül 85 százaléka a tüdővel, a szívvel vagy a mentális egészséggel hozható összefüggésbe. Az alvási apnoé mellett a következő okok állhatnak hátterében.
A tüdő állapota
A különböző tüdőbetegségek nehézlégzést okozhatnak. Néhányuk krónikus vagy életveszélyes, míg mások kezelhetők. Az asztma a tüdő gyulladása miatt alakul ki, ami légzési nehézséghez vezet. Asztma miatt kialakuló éjszakai légszomjat okozhat például az is, ha az alvási pozíció miatt nyomódik a rekeszizom, ha váladék halmozódik fel a torkodban, ami akár köhögést is kiválthat. De asztmatikus tünetekhez vezetnek az éjszaka történő hormonváltozások, a rossz alvási körülmények vagy a reflux betegség. Tüdőembóliát a tüdőben kialakuló vérrög okoz, amely mellkasi fájdalommal, köhögéssel és végtagok bedagadásával is jár. Tüdőembólia-gyanú esetén sürgősen orvosi ellátást kell kérni.
Allergiák
Az allergia az orrnyálkahártya gyulladását okozhatja, ami orrfolyáshoz vezethet. Ez nemcsak orrdugulást eredményez, hanem akár a torkot is irritálhatja, ami köhögést és nehézlégzést válthat ki. De az asztma is szorosan összefügg az allergiával. Ha alvás közben allergiás reakciót kiváltó tényező, például por, penész vagy háziállat szőre vesz körül bennünket, az asztmás tünetek mindenképpen súlyosbodhatnak.
A helyzetet fokozza, ha tavasztól őszig nyitott ablaknál alszunk, ekkor ugyanis nagy az esélye annak, hogy a friss levegővel együtt pollen is jut a szobába.
Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
A COPD a légutak elzáródását vagy beszűkülését okozza, ami megnehezíti a légzést. Ennek a gyulladással járó betegségnek olyan tünetei is lehetnek, mint a zihálás, a köhögés, a nyálkaképződés és a mellkasi szorító érzés. A COPD nagyobb valószínűséggel alakul ki azoknál, akik dohányoznak vagy káros vegyi anyagok belégzésének vannak kitéve.
Tüdőgyulladás
A vírusok, gombák és baktériumok okozta tüdőgyulladás influenzaszerű tüneteket, mellkasi fájdalmat, köhögést és fáradtságot is okozhat. Ha a betegség magas lázzal, légszomjjal és köhögéssel jár, orvoshoz kell fordulni.
Szívbetegségek
A szívbetegségek miatt romlik a szív vérpumpáló képessége, ami légszomjhoz vezethet lefekvéskor vagy néhány órás alvás után. A légszomj a pangásos szívelégtelenség leggyakoribb tünete, amikor a szív nem képes a vér folyamatos pumpálására. A szívelégtelenség kockázati tényezői közé tartozik az egészségtelen táplálkozás, a cukorbetegség, de okozhatják bizonyos gyógyszerek, a dohányzás és az elhízás is.
Szorongás és pánikrohamok
A szorongás és a stressz, melyek pánikrohamot is okozhatnak, összefüggésbe hozhatók az éjszakai légszomjjal. A pánikroham miatt jellemzően gyakran kialakul nehézlégzés, ájulás és hányinger.
Azonnal kérjünk orvosi segítséget
A hirtelen fellépő és kritikus éjszakai légszomj súlyos állapotot jelenthet. Azonnali orvosi ellátást kell kérni, ha valaki hanyatt fekve nem kap levegőt, vagy ha a nehézlégzés elhúzódik és súlyosbodik. Akkor is azonnal orvoshoz kell fordulni, ha légszomj miatt az ajkak vagy az ujjak elkékülnek, ha lábdagadást tapasztalunk, ha influenzaszerű tünetek jelentkeznek, ha a légzés ziháló, és a tüdő légzéskor sípoló hangot ad ki.
