Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szénanáthára hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, hogy csak egy kis allergia, nem kell vele foglalkozni. De ha elhanyagoljuk, akár veszélyes szövődmények is felléphetnek.
Míg gyermekkorunkban azt sem tudtuk, mi az az allergia, mára már szinte népbetegséggé vált. A különböző ételallergiák mellett a legáltalánosabbak a tüsszögéssel, orrfolyással, szemviszketéssel járó szezonális allergiák. A tünetek lehetnek enyhébbek is, amivel egészen tűrhetően boldogul az ember, így az ilyen esetek többsége nincs diagnosztizálva. Az allergia egyes formáit igen komolyan vesszük, hisz nagyon könnyen életveszélyes állapotot okoznak (pl. a mogyoróallergia, rovarcsípés okozta allergia). Ezzel szemben a szénanáthával kapcsolatban az az általánosan elterjedt nézet, hogy az egy kis semmiség, amin könnyen túl lehet esni. Csupán kellemetlenség, ami elmúlik, ha már nincs pollenszezon, pedig lehetnek egészen komoly szövődményei is. Dr. Purvi Parikh allergológus és immunológus cáfolt meg néhány elterjedt tévhitet a szénanátháról.
1. tévhit: Kinőhető
Gyakran hallani, hogy az allergia gyermekkori probléma, és sokan egyszerűen kinövik. Azonban a szezonális allergia bármely életkorban kialakulhat, és valójában sokkal több allergiás és asztmás megbetegedés fordul elő a felnőttek körében, mint gyermekek között.
2. tévhit: Az allergia nem veszélyes
A szezonális allergiákról az az elterjedt nézet, hogy csak enyhe tünetekkel járnak, pedig meglehetősen súlyosak is lehetnek. A betegek kieshetnek a munkából és az iskolából, sőt asztmás rohamot is kaphatnak, ami életveszélyes állapothoz is vezethet. A kezeletlen allergiás megbetegedés miatt a nyálkahártyák krónikus gyulladása léphet fel, és szövődményként asztma is kialakulhat.
„Az allergia a leggyakoribb oka az asztmának – a kettő kéz a kézben jár. Gyakran tapasztalunk kiugrást a sürgősségi látogatások és a kórházi kezelések számában a pollenszezon csúcspontjaiban (ősszel és tavasszal)”
– nyilatkozta az allergológus. Arra kér mindenkit, hogy vegyék komolyan az asztmával kapcsolatos tüneteket.
„Senki ne vegye félvállról a köhögést, zihálást, mellkasi fájdalmat vagy légszomjat!”
Az asztma évi 200 000 halálesetért felelős az egész világon, nem beszélve arról, hogy jelentősen rontja az életminőséget.
3. tévhit: Csak tavasszal jelent gondot
Az allergiával kapcsolatos gyakori mítosz az, hogy csak tavasszal támad. Az emberek azt gondolják, hogy a pollen csak tavasszal van jelen, de vannak nyáron és ősszel is virágzó növények, melyek pollenje allergiát okozhat. Valójában az ősz ugyanolyan nagy allergiaszezon. Nem is beszélve az olyan, egész évben jelentkező allergénekről, mint a poratka, a penész és az állati szőr.
4. tévhit: A dekongesztánsok hosszú távon alkalmazhatóak
Elterjedt nézet, hogy a dekongesztánsok biztonságos és hatékony eszközei a szezonális allergiák hosszú távú kezelésének, de ez téves elképzelés. Ezek a gyógyszerek összehúzzák az ereket az orr nyálkahártyájában, így csökkentve annak duzzanatát. Az ilyen hatóanyagot tartalmazó készítmények nevében egy D betű jelöli ezt az összetevőt. Igaz, hogy vény nélkül kaphatóak, de csak a betegtájékoztatóban leírt gyakorisággal és ideig szabad alkalmazni, ellenkező esetben komoly szövődményekkel is számolhatunk. Ha szervezetünk hozzászokik a hatóanyaghoz, akkor értágulat léphet fel, és emellett függőséget is okozhatnak. Sokkal jobb megoldást jelent egy vényköteles szteroidtartalmú orrspray, mert az orrnyálkahártya gyulladását csökkenti, és ezáltal szünteti meg az orrdugulást és az orrfolyást. Hosszabb távon, akár egész allergiaszezonban is, biztonsággal használható, és nem kell tartani mellékhatástól.
5. tévhit: A méz fogyasztása segít megszüntetni az allergiát
Gyakran hallani, hogy a helyi méz napi rendszeres fogyasztása ellenállóvá teszi a pácienst a pollenallergiával szemben. „A méz legtöbbször nem tartalmaz virágport vagy allergéneket, amelyek szezonális allergiát okoznak; így nem fejleszt semmilyen immuntoleranciát. Néhány ember jobban érzi magát a méztől, de ez valószínűleg inkább nyugtató vagy placebohatás, mivel valójában nem kezeli az allergiát” – magyarázza a szakértő. Erre a célra létezik allergénspecifikus immunterápia, melynek során szigorúan ellenőrzött adagolásban, a kezelőorvos által előírt módon, azt az anyagot kell szedni tabletta vagy cseppek formájában, fokozatosan emelkedő dózisban, ami az allergiás tüneteket okozza. Ehhez azonban mindenképp szakorvos segítségére van szükség.
Ha allergiás tüneteket észlelünk, legjobb mielőbb szakemberhez fordulni. Nem kell megvárni, hogy egyre súlyosabb legyen az állapotunk, érdemes inkább az orvos segítségével megelőzni a komolyabb tünetek kialakulását.
