A gyerekek szervezetében sokkal több a barna zsír. Most azt is eláruljuk, hogy ez miért is jó.
Amikor az időjárásnak megfelelően kabátban és sapkában sétálok hazafelé, és elcsattog mellettem egy kis tini, kabát a kezében, hasa kint, sapka sehol, és már attól is kiráz a hideg, ha csak ránézek, az első, ami megfogalmazódik bennem: nem létezik, hogy nem fázik! Pedig emlékszem, hogy volt idő, amikor anyukám nekem magyarázott, hogy húzzak sapkát, meg sálat, én meg nem értettem, mi a csudának, hisz olyan jó idő van. Na igen, végül is én sem fáztam. És a négyévesem sem fázik, amikor fürdés után csupaszon óhajt fel-alá rohangálni, és úgy kell levadászni, hogy húzzon pizsamát. Mintha valami belső hőerőmű dolgozna benne, ami miatt nem hat rá a külső hőmérséklet. És nem is áll olyan messze ez a gondolat a valóságtól, ugyanis a kis tininek és a négyévesemnek van egy közös titkuk, ami nem más, mint a barna zsír. Szervezetünkben ugyanis kétféle zsírszövet fordul elő, fehér és barna, és elég nagy a különbség közöttük!
A zsír, amit jól ismerünk
A fehér (vagy sárga) zsírszövet fő feladata az energia raktározása, de részt vesz az étvágy szabályozásában is. Ez termeli a jóllakottság érzetéért felelős leptin nevű hormont, ami hatással van a hipotalamuszra, testünkben fokozódik általa az energiafelhasználás és az anyagcsere, de rengeteg egyéb hormonszerű anyag forrása még. Mechanikai védelmet is nyújt részünkre, és véd a hidegtől is, szóval kis mennyiségben kifejezetten hasznos lehet, de a túlzott jelenléte már korántsem olyan örvendetes.
Az elhízás sok betegség okozója lehet
Ha több kalóriát viszünk be a napi táplálkozás során, mint amennyit szervezetünk felhasznál, akkor a felesleg sem vész kárba, hisz a zsírsejtek tartalékolják ínségesebb időkre, ami néhány száz éve biztosan jól jött. Manapság a modern társadalmakban szerencsére nem jellemző, hogy nem áll rendelkezésre elegendő élelmiszer, sőt, a sok feldolgozott alapanyag miatt inkább arra kell figyelnünk, hogy ne vigyük túlzásba a kalóriamennyiséget. Olyan sok élelmiszer áll rendelkezésre, hogy gyakran akár a kukába is kerül, vagy olyankor is eszünk, csak az íze miatt, amikor már igazából nem is vagyunk éhesek. Így könnyen telítődnek energiaraktáraink, ami a hasunkon, csípőnkön, combunkon vagy szépen egyenletesen elosztva az egész testünkön meg is mutatkozik.
Így ami régen hasznos volt, és megmenthette akár az életünket is, az mára inkább veszélyforrássá alakult,
hisz az elhízás számos betegség kockázatát jelentősen növeli. Idetartozik a cukorbetegség, valamint különféle szív- és érrendszeri, keringési megbetegedések.
A barna zsír más
A barna zsír, aminek amúgy tényleg barna a színe, sokkal kisebb mennyiségben van jelen. Leginkább a lapockák, a gerinc és a vesék környékén találjuk. A barna zsírszövetet alkotó kisebb méretű, inkább szögletes sejtek szintén raktároznak energiát glikogén formájában, de emellett találunk bennük nagyszámú mitokondriumot is, ami az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske. Ennek oka, hogy
a barna zsír elsődleges szerepe a hőtermelés, a test 37 Celsius-fokos belső hőmérsékletének fenntartása.
Azt a folyamatot, miközben energiát használva a cukor- és zsírmolekulákat lebontja és hőt termel, termogenezisnek nevezik. Ez a folyamat akkor indul el, amikor a barna zsírszövet hideg hatására aktiválódik, és egy speciális fehérje éri el, ami a mitokondriumokra hat. A hőtermelés során felmelegíti az erekben folyó vért, amiket körülölel, így az továbbítani tudja és az egész testet képes melegen tartani.
Fiatalok előnyben
A csecsemők szervezetében lényegesen nagyobb arányban fordul elő. Az újszülötteknek nagy szükségük is van rá, hisz az anyaméhből, a folyamatos melegből az eddigiekhez képest sokkal hidegebb környezetbe kerülnek. Ráadásul a babáknak ez az egyetlen módszerük, hogy melegen tartsák magukat, mert csak hat hónapos koruk után fejlődik ki az a képességük, hogy az izmok gyors összehúzódásával, vagyis remegéssel is képesek legyenek erre. A kicsik testében még sok a barna zsírszövet, de felnőttkorban ez elkezd csökkenni. Ez magyarázatot adhat arra, hogy idősödve miért válunk egyre fázósabbá, amellett, hogy a keringési rendszer romlása is közrejátszhat benne.
Vizsgálják a barna zsírban rejlő lehetőségeket
Sokáig azt gondolták, hogy a felnőtteknél nincs is jelen, de 2009 óta tudják, hogy nem tűnik el teljesen. Folyamatosan végeznek kutatásokat, hogy jobban megértsék a működését, és módot találjanak rá, hogy növelni tudjuk felnőttként a barnazsír-állományunkat, mivel ez akár az elhízás elleni küzdelemben is segítségünkre lehet. Érdekes, hogy a vékonyabb alkatúak jellemzően nagyobb barnazsír-állománnyal rendelkeznek, mint a túlsúlyosak. Nemek tekintetében is van különbség, és itt a nők javára billen a mérleg nyelve, nekünk valamivel nagyobb tartalékaink vannak barna zsírból, ami meglepő, tekintve, hogy általában fázósabbak vagyunk.
