A szájüregben található nyelvünk az ínyhez a nyelvszalagon keresztül kapcsolódik, izmai lehetővé teszik a mozgását és alakjának változtatását, ami által képesek vagyunk a beszédre és az ételek rágására, nyelésére. Ma már azt is tudjuk, hogy a felszínén lévő apró dudorok csak részben tartalmaznak ízlelőbimbót. Mire jók azok, amik nem az ízlelésért felelősek?
Egy átlagos emberi nyelv hossza kb. 7-10 cm, amiből mi nagyjából az egyharmadát láthatjuk tükörbe nézve. Az már biztosan neked is feltűnt, hogy felszíne telis-tele van különböző kiemelkedésekkel. Ha most körbeforgatod a szádban a nyelvedet, egyszerre tapasztalhatsz intenzívvé váló ízeket az oldalsó részeknél, a fogak és szájpadlás felületét a közepénél, hegyénél, de azzal is szembesülhetsz, hogy a nyelved felszíne érdes.
Az angliai Leeds Egyetem kutatói megépítettek egy olyan mesterséges nyelvet, amely nem az étel ízére, hanem a textúrájára összpontosít, illetve azt vizsgálja, hogy hogyan változik ez a textúra az idő múlásával. Érdekes megállapításra jutottak.
Mesterségesnyelv-kutatás
A mesterséges nyelv segítségével olyan anyagok textúráját vizsgálták, amelyek a szájban átalakuláson mennek keresztül, mint például a csokoládé, a vaj és a fagylalt. A kutatók megállapították, hogy az étcsokoládé esetében a szájban érzett érzést nagyrészt a zsírtartalom határozza meg, aminek köszönhetően a csokoládé felülete kezd megpuhulni. Pár pillanattal később, amikor a csokoládé teljesen elolvad, és összekeveredik a nyállal, a finomság zsírtartalma már kevésbé fontos a szájérzet szempontjából.
Kinyújtva a nyelvünket, szabad szemmel nem láthatjuk rajta az ízlelőbimbókat, ám a soktucatnyi kis dudort, az ízlelőszemölcsöket már igen. Ezeknek a szemölcsöknek az oldalán és az alapjánál találhatók az ízlelőbimbók. Az ízlelőbimbóban található érzéksejteken parányi nyúlványok vannak, amelyek a nyálban oldott anyagokat érzékelik.
Mechanikai papillák, avagy a fonalas szemölcsök
A nyelvhát elülső kétharmadában a nyálkahártya jellegzetes hámképződményeket, szemölcsöket (papilla) hordoz. A mechanikus szerepű szemölcsök jelentősége, hogy segítenek az ételek hatékonyabb rágásában és nyelésében. Ezeket a dudorokat mechanikai papilláknak nevezzük.
A papilláknak három fő típusa van: a fungiform papillák, a filiform papillák és a circumvallate papillák.
- A fungiform papillák (gomba alakú szemölcsök) a legnagyobbak és a leginkább feltűnőek a nyelv felszínén. Kerek vagy ovális alakúak és vörös színűek lehetnek. Ezekben a papillákban még találhatók ízlelőbimbók is.
- A filiform papillák (fonál alakú szemölcsök) sokkal kisebbek, és nem tartalmaznak ízlelőbimbókat. Ehelyett ezek a papillák segítenek az ételek mozgatásában és rágásában, és érzékenyek az érintésre.
- A circumvallate papillák (körülárkolt szemölcsök) a legnagyobbak és a legkevésbé számosak a papillák közül. A nyelv hátsó részén találhatók, körülöttük egy mély barázdával. Ezekben a papillákban találhatók ízlelőbimbók, és segítenek a savanyú és keserű ízek érzékelésében. A keserűt jelző ízlelőbimbók 10 000-szer érzékenyebbek, mint az édeset jelzők, így a keserű toxikus anyagok különösen gyorsan észlelhetők.
Ízlelésünk az idő előrehaladtával
Az életkor növekedésével az ízérzékelésünk csökkenhet, mivel az érzékszerveink idővel elveszíthetik érzékenységüket. Az idősebb emberek gyakran kevésbé érzékenyek a keserű ízekre, míg az édes és sósság érzékelése változatlan maradhat. Az ízlelés változását azonban nemcsak az életkor, hanem az egészségi állapot és az életmód is befolyásolhatja.
Például az egészséges étrend és a testmozgás elősegítheti az egészséges ízérzékelést, míg az egészségtelen étrend, az elhízás és a dohányzás csökkentheti az ízlelés érzékenységét. Emellett a kulturális hátterünk is hatással lehet az ízlelésünkre. A különböző kultúrákban eltérő étkezési szokások és ízlésvilág alakult ki, és ezek befolyásolják az ízek értékelését is.
Összességében elmondható, hogy az ízlelésünk változása az idő előrehaladtával nem egyértelmű, és számos tényezőtől függ. Azonban az egészséges életmód és az egészséges táplálkozás mindenképpen fontosak ahhoz, hogy megőrizzük az ízlelésünk érzékenységét és változatosságát.
