Hamarosan megváltozhat a műtétek előtti koplalás szabálya

Olvasási idő kb. 3 perc

Kevesen kérdőjelezzük meg azt az elképzelést, hogy a műtéti beavatkozások előtt legalább 6 órával tilos szilárd ételt, 2 órával korábban pedig folyadékot fogyasztani. Pedig sürgősségi ellátás során ez a szabály nem betartható. A vizsgálatok szerint a fulladás kockázata talán mégsem olyan magas, mint hisszük, hamarosan a múlté lesz a koplalás követelménye.

A műtétek előtti szigorú koplalásra megvan a jól begyakorolt magyarázat. Az altatószerek, izomlazítók hatására a máskor normális reflexek kikapcsolnak, így a gégefedő nem védi a légutakat, amibe a félig emésztetlen étel, hányás formájában, beáramolhat. Műtétkor viszonylag nehéz ezt az esetet korrigálni, erre a célra szolgál az intubálás eljárása (a beteg légcsövébe szájon át műanyag csövet helyeznek), és természetesen vannak szívóeszközök erre a célra, de a kockázat csökkentése mégiscsak kézenfekvőbbnek tűnik. Hiszen a légutakba, illetve a tüdőbe kerülő hányadék súlyos gyulladáshoz is vezethet, sőt a legrosszabb esetben fulladásos halált is eredményezhet.

Koplalás műtét előtt

A koplalás szabályának bevezetése valójában a XIX. század közepén kialakult korai sebészeti hagyományokra vezethető vissza. Dr. John Snow 1850-ben azt javasolta, hogy a betegek „kímélő reggelit vagy ebédet fogyasszanak két-négy órával” az éterrel vagy kloroformmal történő érzéstelenítés előtt. Úgy vélte, ezzel elkerülheti majd azokat a kellemetlen eseteket, mikor a betegek lehányták a beavatkozás közben. Bár Snow kezdetben csak saját magára gondolt, hamarosan rájött, hogy az ilyen öklendezés a páciens életébe is kerülhet.

Műtét előtt a rágózást is tiltják, mivel az a gyomorsav termelését fokozza, aminek a visszaöklendezése ugyanúgy veszélyes
Fotó: isayildiz / Getty Images Hungary

1862-ben a skóciai Edinburghban tartott orvosi értekezleten a kloroform használatát egy „új halálozási okkal” hozták összefüggésbe, miután egy burmai katona lőtt sebet ellátó műtéte közben meghalt. A katona boncolása során kiderült, hogy a légcsöve „tele volt visszahányt anyaggal”. Csak azután tettek különbséget az étel és a tiszta folyadék fogyasztása között, hogy Sir Joseph Lister, a híres brit sebész közzétette a műtét előtti koplalásra vonatkozó irányelveket. Ez a megkülönböztetés egészen az 1960-as évekig megmaradt az orvosi tankönyvekben.  

Az aneszteziológusok újabb generációi számára a koplalási szabály 1947 után vált eljárási követelménnyé, amikor Curtis Mendelson, egy New York-i szülészorvos közzétette a ma már híres cikkét The aspiration of stomach contents into the lungs during obstetric anesthesia (A gyomortartalom tüdőbe történő aspirációja szülészeti érzéstelenítés során) címmel. Mendelson cikke 66 olyan nő esetét vizsgálta, akik szülés közben belélegezték gyomortartalmuk egy részét. Arra a következtetésre jutott, hogy a nők torka az általános érzéstelenítés hatására ellazult, ami lehetővé tette, hogy az emésztetlen táplálék a nyelőcsőbe kerüljön, és a tüdőbe jusson. Egyes esetekben ez fulladást okozott, ami halálhoz vezetett, más esetekben azonban az ételanyag észrevétlen maradt, és végül tüdőgyulladást és más tüdőfertőzéseket okozott. 

Mendelson számos ajánlást tett, amelyek közül az egyik az volt, hogy a vajúdó nőknek koplalniuk kell arra az esetre, ha altatásra lenne szükségük. Ezeket az ajánlásokat az idők során finomították, módosították, de az az elképzelés, hogy kerülni kell a vízivást, azóta is megmaradt. 

Tiszta folyadék fogyasztható

Az elmúlt tíz évben azonban egyre gyakoribbá váltak a folyadékfogyasztással kapcsolatos szabályok liberalizálására irányuló törekvések. Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és számos más ország kórházai olyan szabályokat vezettek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegek a műtétekig továbbra is tiszta folyadékokat – vagyis vizet, enyhén ízesített teát, nem szénsavas, tiszta (tehát nem rostban gazdag) gyümölcslevet – kortyolgassanak.

A változások egyik oka, hogy a betegek riasztóan sokan maradtak víz nélkül veszélyesen hosszú ideig. Mivel a sürgősségi beavatkozások miatt a tervezett műtéteket elhalasztják, egy csípőműtéten átesett betegekről készült tanulmány szerint néhány beteg akár 6-10 órát is ivás nélkül töltött. A műtét előtti kiszáradás káros, hiszen többek között műtét előtti és utáni hányingert és delíriumot okozhat.

A legújabb kutatások azt is jelezték, hogy az aspiráció veszélyét is túlzásba vitték. Valójában úgy tűnik, hogy a sürgősségi műtéten átesett emberek több mint felének van némi étel és ital a gyomrában, de ez nem növeli az aspirációs esetek számát. Úgy tűnik, hogy azorvostársadalom most kezdi észrevenni ezeket a változásokat, így a koplalási szabály hamarosan a múlté lehet.

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?