Egy budapesti kerületben is van már menstruációs szabadság: miért kell ez?

Olvasási idő kb. 3 perc

A menstruáció minden nő életét befolyásolja: a szerencsésebbeknek csak arra kell figyelnie, hogy az általuk preferált menstruációs termék ott legyen a táskájukban, amikor kell, de vannak olyanok is, akiket a menzesszel járó fájdalmak, görcsök vagy egyszerűen a vérzés erőssége arra kényszerít rá évente többször is, hogy szabadságot kérjenek.

Nem elég tehát, hogy minden hónapban több napig életminőséget rontó állapotot élnek meg, még a munkából való kiesés terhe is az ő vállukon nyugszik. Így van ez a világ legnagyobb részében, de egyre több országban kezdik belátni azt, hogy ezeknek a nőknek segédkezet kell nyújtani. Spanyolországban bevezetni tervezik, az egyik budapesti kerületben, Terézvárosban pedig már be is vezették már a menstruációs szabadság intézményét, nagy előrelépést téve.

A Szovjetunió vezette be először ezt a típusú szabadságot

A menstruációs szabadságnak, bármilyen meglepő is, száz évre visszamenő történelme van. Elsőként a Szovjetunióban vezették be 1922-ben: a gyári dolgozók vehettek ki havi 2-3 napot. Később azonban megszűnt ez a lehetőség, és 2013-ban, amikor ismét politikai vita tárgyává vált bevezetése, már egyértelműen kisebbségbe szorultak azok, akik pártolták volna a rendszer visszahozását.

1947-ben Japán vezette be a lehetőséget, amely máig elérhető – igaz, kutatások szerint a nők mindössze tizede él ezzel.

Semmiféle igazolás nem szükséges ahhoz, hogy a nő távol maradjon munkahelyétől – amennyiben úgy nyilatkozik, hogy menzesze lehetetlenné teszi számára, hogy dolgozzon, kivehet teljes vagy fél napot.

A menstruációd irodai munka esetén is megkeserítheti napodat: a szabadság bárki számára indokolt lehet
Fotó: thianchai sitthikongsak / Getty Images Hungary

Ázsiában több helyen van menstruációs szabadnap

Indonéziában 1948-ban vezették be a lehetőséget, melynek filozófiája mögött egyébként ugyanaz az elképzelés állt itt és Japánban is: a munkahelyek nem tudtak megfelelő higiénés körülményeket biztosítani a menstruáló nőknek, ezért maradhattak otthon. 2003 óta már nem kötelező kétnapnyi szabadságot kiadni ilyen esetekben a dolgozóknak, hanem a munkáltató és a munkavállaló megállapodása szerint dől el az igazolt távollét hossza.

Indonéziában egyébként a szolgáltatószektorban dolgozó nők nemigen éltek ezzel a lehetőséggel, sőt: úgy élték meg, szégyen lenne ilyen okból nem dolgozni.

Dél-Korában 2001 óta létezik a menstruációs szabadság, ami havi egy napot jelent, és amelyet reverz szexizmusként emleget az ország férfijogi szervezete. Tajvanon is a kétezres években vezették be, eredetileg a 30 nap betegszabadság terhére, majd azt később korrigálva, félévente három napban megállapítva annak hosszát. Zambiában 2017 óta jár minden nőnek havi egy nap szabadság.

Terézváros élen jár

A spanyol tervek szerint orvosi igazolással lehet majd igénybe venni ezt a szabadságot, amelynek nem határozták meg hosszát – annyi napot vehet ki egy nő, amennyire csak szüksége van, erre az időszakra pedig nem a munkáltató, hanem az állam állja betegállományának költségét. A kormány javaslatát a parlamentnek még jóvá kell hagynia.

A budapesti hatodik kerületben, Terézvárosban ugyanakkor helyi szabályozás született, mely egyelőre az önkormányzati cégek munkavállalóit érinti: 

havonta egy fizetett szabadnap jár azoknak, akiknek menstruációja fájdalmas.

„Kutatások alapján a fiatal nők 60-90 százaléka szenved a dysmenorrheától, azaz a fájdalmas menstruációtól. Az a politikus, aki a társadalom ekkora hányadának, nők százezreinek problémájával nem foglalkozik, nem méltó arra, hogy bárkit is képviseljen. Az állam minden szintjének kötelessége foglalkozni a jelenséggel” – indokolta Soproni Tamás polgármester a döntést meghozó képviselő-testületi ülésen. A havi egy naphoz itt is kell orvosi igazolás.

Tampon, betét: egyformán drága
Fotó: zoranm / Getty Images Hungary

De van még egy megoldandó probléma

A menzesz idején nyújtott szabadság ugyanakkor egy problémát még mindig nem old meg: nevezetesen azt, hogy akár tampont, betétet vagy bármilyen más menstruációs terméket használunk, annak komoly költségei vannak. Skóciában már ez ügyben is léptek: ezeket ingyenesen kell biztosítaniuk az önkormányzatoknak és az oktatási intézményeknek, ahova betérve bárki kaphat belőlük. A menstruációs szegénység leküzdése felé tett első lépés a döntés, melyet csak üdvözölni lehet.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.