Egy budapesti kerületben is van már menstruációs szabadság: miért kell ez?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A menstruáció minden nő életét befolyásolja: a szerencsésebbeknek csak arra kell figyelnie, hogy az általuk preferált menstruációs termék ott legyen a táskájukban, amikor kell, de vannak olyanok is, akiket a menzesszel járó fájdalmak, görcsök vagy egyszerűen a vérzés erőssége arra kényszerít rá évente többször is, hogy szabadságot kérjenek.

Nem elég tehát, hogy minden hónapban több napig életminőséget rontó állapotot élnek meg, még a munkából való kiesés terhe is az ő vállukon nyugszik. Így van ez a világ legnagyobb részében, de egyre több országban kezdik belátni azt, hogy ezeknek a nőknek segédkezet kell nyújtani. Spanyolországban bevezetni tervezik, az egyik budapesti kerületben, Terézvárosban pedig már be is vezették már a menstruációs szabadság intézményét, nagy előrelépést téve.

A Szovjetunió vezette be először ezt a típusú szabadságot

A menstruációs szabadságnak, bármilyen meglepő is, száz évre visszamenő történelme van. Elsőként a Szovjetunióban vezették be 1922-ben: a gyári dolgozók vehettek ki havi 2-3 napot. Később azonban megszűnt ez a lehetőség, és 2013-ban, amikor ismét politikai vita tárgyává vált bevezetése, már egyértelműen kisebbségbe szorultak azok, akik pártolták volna a rendszer visszahozását.

1947-ben Japán vezette be a lehetőséget, amely máig elérhető – igaz, kutatások szerint a nők mindössze tizede él ezzel.

Semmiféle igazolás nem szükséges ahhoz, hogy a nő távol maradjon munkahelyétől – amennyiben úgy nyilatkozik, hogy menzesze lehetetlenné teszi számára, hogy dolgozzon, kivehet teljes vagy fél napot.

A menstruációd irodai munka esetén is megkeserítheti napodat: a szabadság bárki számára indokolt lehet
Fotó: thianchai sitthikongsak / Getty Images Hungary

Ázsiában több helyen van menstruációs szabadnap

Indonéziában 1948-ban vezették be a lehetőséget, melynek filozófiája mögött egyébként ugyanaz az elképzelés állt itt és Japánban is: a munkahelyek nem tudtak megfelelő higiénés körülményeket biztosítani a menstruáló nőknek, ezért maradhattak otthon. 2003 óta már nem kötelező kétnapnyi szabadságot kiadni ilyen esetekben a dolgozóknak, hanem a munkáltató és a munkavállaló megállapodása szerint dől el az igazolt távollét hossza.

Indonéziában egyébként a szolgáltatószektorban dolgozó nők nemigen éltek ezzel a lehetőséggel, sőt: úgy élték meg, szégyen lenne ilyen okból nem dolgozni.

Dél-Korában 2001 óta létezik a menstruációs szabadság, ami havi egy napot jelent, és amelyet reverz szexizmusként emleget az ország férfijogi szervezete. Tajvanon is a kétezres években vezették be, eredetileg a 30 nap betegszabadság terhére, majd azt később korrigálva, félévente három napban megállapítva annak hosszát. Zambiában 2017 óta jár minden nőnek havi egy nap szabadság.

Terézváros élen jár

A spanyol tervek szerint orvosi igazolással lehet majd igénybe venni ezt a szabadságot, amelynek nem határozták meg hosszát – annyi napot vehet ki egy nő, amennyire csak szüksége van, erre az időszakra pedig nem a munkáltató, hanem az állam állja betegállományának költségét. A kormány javaslatát a parlamentnek még jóvá kell hagynia.

A budapesti hatodik kerületben, Terézvárosban ugyanakkor helyi szabályozás született, mely egyelőre az önkormányzati cégek munkavállalóit érinti: 

havonta egy fizetett szabadnap jár azoknak, akiknek menstruációja fájdalmas.

„Kutatások alapján a fiatal nők 60-90 százaléka szenved a dysmenorrheától, azaz a fájdalmas menstruációtól. Az a politikus, aki a társadalom ekkora hányadának, nők százezreinek problémájával nem foglalkozik, nem méltó arra, hogy bárkit is képviseljen. Az állam minden szintjének kötelessége foglalkozni a jelenséggel” – indokolta Soproni Tamás polgármester a döntést meghozó képviselő-testületi ülésen. A havi egy naphoz itt is kell orvosi igazolás.

Tampon, betét: egyformán drága
Fotó: zoranm / Getty Images Hungary

De van még egy megoldandó probléma

A menzesz idején nyújtott szabadság ugyanakkor egy problémát még mindig nem old meg: nevezetesen azt, hogy akár tampont, betétet vagy bármilyen más menstruációs terméket használunk, annak komoly költségei vannak. Skóciában már ez ügyben is léptek: ezeket ingyenesen kell biztosítaniuk az önkormányzatoknak és az oktatási intézményeknek, ahova betérve bárki kaphat belőlük. A menstruációs szegénység leküzdése felé tett első lépés a döntés, melyet csak üdvözölni lehet.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.