Az első tampon fából volt - így menstruáltak őseink

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Már Egyiptomban is használtak a tamponhoz hasonló eszközöket a nők: a menstruációs eszközök, így a tampon is hosszú utat jártak be addig, míg ma ismert formáikat elnyerték.

Skóciában már ingyen juthatnak hozzá a nők a menstruációs termékekhez, melyek használatával menstruációjuk ideje alatt a legtöbben ugyanúgy élhetik életüket, mint más napokon.

Persze a boltok polcain található termékekért még a skót nőknek is fizetniük kell, de önkormányzatokon és oktatási intézményekben elérhetők az ingyen tamponok és egészségügyi betétek is.

De milyen formában léteztek ezek egykor, és milyen evolúció végén jutottak el a ma már applikátorral vagy szárnyakkal felszerelt tamponokig vagy a tanga szabásvonalát is hűen kísérő betétekig?

Tampon a régmúltból

Az egyiptomi nők tamponjai papiruszból készültek, a görög és római asszonyok pedig fatampon köré helyezett nedvszívó anyaggal vészelték át ciklusuk első napjait. Japánban a papír volt a megoldás, az amerikai őslakosok pedig mohát és állati bőrt vetettek be. Mindenki azt használta, ami a leginkább elérhető volt számára – ezek teljesen természetes anyagok voltak.

Az efféle rongyoknál tulajdonképpen bármi jobb volt, még a korai tamponok is
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

A kezdeti tamponokra és egyéb segédeszközökre ugyanakkor jóval kevesebbszer volt szükségük, mint a mai nőknek. Ennek két oka van, de egyik sem olyasmi, amin meg kellene lepődnöd: 

egyrészt ma sokkal fiatalabb korban kezdenek menstruálni a lányok, mint annak idején, másrészt a születésszabályozás vívmányainak köszönhetően kevesebb gyermeket szülnek,

ezáltal kevesebb menstruációjuk is marad ki. Jó darabig tehát nem is volt olyan nagy az igény arra, hogy átgondoltabb termékek szülessenek: a sok terhesség és szoptatással eltöltött idő alatt a nők ritkán találkoztak vérrel a fehérneműjükön.

A betétek története

Az 1800-as években azonban üzleti lehetőséget láttak meg a menstruációban, a Lister’s Towels pedig 1896-ban piacra lépett az első eldobható betéttel. Ez eredetileg a szülő nőknek adott csomag része volt, mely a posztpartum vérzéssel való megbirkózást segítette. A nők azonban rájöttek arra, hogy ugyanezt a terméket használhatják menstruációnál is – így végre nem véres rongyokat kellett kiszedniük alsóneműjükből, hanem eldobható, ezáltal diszkrétebb termékeket vihettek magukkal.

Menstruációs bugyit is készítettek már ekkor is: igaz, ez leginkább a mosható pelenkákra hajazott robusztus gumi külsejével.

A menstruációs eszközök története tele van fura kacskaringókkal: ez egy öv, amely a betétet tartotta a helyén
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

A huszadik század egy kifejezetten véres eseménye komoly változást hozott a menstruációs termékek terén. A II. világháború alatt észrevették, milyen jól szívja a cellulóz a vért – a Kotex pedig ebből kezdett eldobható, de még nem ragasztószalagos hátoldalú betéteket gyártani.

A kehely sem modern hóbort

A harmincas években Leona Chalmers szabadalmaztatta a menstruációs kelyhet, Dr. Earle Haas pedig a tampont. A szabadalmat a Tampax vásárolta fel, majd elkezdte gyártani az első modern tamponokat is. Elsőként az úszók és a táncosok kezdték használni ezeket – élvezték, hogy teljes mozgásszabadságot kaptak, nem kellett mindenféle kapcsokkal és egyéb eszközökkel rögzíteniük a betéteket alsóneműjükhöz.

A szűz nők azonban maradtak a betéteknél, melyeket erre a célra fejlesztett övvel csatoltak fel. Ők nem tudtak profitálni az olyan találmányokból, mint az előre síkosított tampon, mely az elképzelés szerint a még az eszköz használatában tapasztalatlan nők számára is könnyű felhelyezést tett lehetővé.

Az első modern tamponok még erőteljesen super méretűek voltak
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

Az öntapadós betétek forradalma

A hatvanas-hetvenes években aztán végre megszülettek a ragasztócsíkos betétek, valamint elkezdték a tamponokat a még szűz nők számára is népszerűsíteni. 

Igaz, volt néhány elhajlás is ebben az időszakban: illatosított tampon, valamint poliészterből készült változat is a piacra került: az utóbbi kapcsán ismerte meg a világ a toxikus sokk szindrómát.

Be is vonták a piacról.

Megjelentek az organikus tamponok is, az innováció pedig azóta is folyamatos: applikátorral árult, kis szárnyakkal készített, minél áramvonalasabbra tervezett változatok jelennek meg. A betétek igyekeznek a pamut puhaságát nyújtani. A tisztasági betétek a legkülönbözőbb bugyifazonokhoz illeszkednek, illatosított változatban igyekeznek megnyerni minket, hogy megvegyük őket – s közben a modern fogamzásgátlásnak köszönhetően van, aki nem is igazán menstruál. Ugyanakkor visszatértek a kelyhek, mosható betétek és menstruációs bugyik: ma már rengeteg lehetőség közül választhatunk.

Ez már egy egész modern verzió
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

A menstruáció sem szitokszó többé: száz éve a betétmárkák nevét sem nagyon akarták kimondani a nők, mára viszont a menzeszről beszélni többé nem szégyen. A menstruációs szegénység azonban továbbra is velünk él: máig vannak, akik rongyokra vagy vattára kényszerülnek, esetleg semmit sem tudnak használni vérzésük idején. Itthon is sok lányt érint a szegényebb rétegekből a jelenség, melynek felszámolása fontos feladat lesz a női esélyegyenlőség soha el nem fogyó teendői közt.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.