Ezért strandolnak „símaszkban” a kínai nők: az arckini története

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyre többször hívják fel figyelmünket hazánkban is a káros UV-sugárzásra. De valahogy nálunk eddig még csak a naptej alkalmazása terjedt el, az arckinié nem. Ha nem tudnád, az arckini olyan teljes fejet takaró textilmaszk, amivel a kínai nők a káros napsugaraktól és a medúzacsípésektől, algáktól védik magukat a strandon.

Kínában az arckini nagyon népszerű és elterjedt, viszont más kultúrkörből érkezők számára, akik először találkoznak velük, még képen nézve is borzongást válthat ki. Talán azért, mert egy rablógyilkos símaszkja vagy éppen valami megborult horrorfilm jut eszébe az embernek róla. 

Kínai stranddivat

Az arckini egy időben még a divatiparba is berobbant. A hirtelen jött népszerűségnek két oka volt. A mintákkal elkezdtek játszani a viselőik: egyre összetettebb mintájú és káprázatos színekben pompázó textilekkel nyűgözték le egymást. E mellett a nyugati divatvilág sem tudott szó nélkül elmenni. 

Az arckini feltalálóját sokan keresték meg azzal, hogy kellemetlen medúzacsípéseket éltek át strandoláskor. Ez adta az ötletet
Fotó: Kevin Frayer / Getty Images Hungary

Az arckinit Zhang Shifan találta fel 2004-ben azzal a céllal, hogy a medúzacsípések ellen védelmet biztosítson. A teljes arcot és fejet eltakaró maszkon csak a szemnek, orrnak és szájnak hagyott meg apró nyílásokat. Kisvártatva társadalmi funkció is rakódott erre a viseletre: Kínában ugyanis a sápadt arcszínt nagyra értékelik, és az ottani nők ennek megfelelően nem is kívánnak lebarnulni.

Arckini a kifutókon

Míg az első generációs arckinik teljesen egyszerűek voltak, Zhang tervei az évek során sokat fejlődtek. Ma már a hagyományos kínai kultúra hímzésmintáival és mitikus állatok – sárkány, főnix és páva – ábrázolásával dobja fel ezt a számunkra bizarr ruhadarabot. Továbbá míg az eredeti arckini csak a fejet védte, az új változatok a fejet és a felsőtestet is megóvják a napfénytől és a medúzáktól.

A New York-i székhelyű CR Fashion Book divatszakmai magazin hozta be az arckinit a divatvilágba. Nyolc képből álló sorozatot tett közzé, amelyeken olyan tervezők, mint a Gucci, Alexander Wang és Emporio Armani divatos fürdőruhákat viselő modelljei láthatók, elbűvölő ékszerekkel és különböző színű és mintájú arckinikkel díszítve.

De hazai példát is tudunk említeni, bár azt nem tudnánk megmondani, hogy a kínai hölgyek ihlették-e Kerényi Virág divattervezőt, de tőle is találtunk arcmaszkos megoldásokat különböző kollekcióiban.

A Virag Kerenyi márka divatbemutatóján is megjelentek az arcot fedő maszkok
Fotó: HFDA/The Sparkle Content

Fehér bőr mint szépségideál

A fehér bőr a nyugati világban sokáig a szépség megkérdőjelezhetetlen ismertetőjegye volt. A nők pedig úgy tűnik, bármit megtesznek, hogy felvegyék a lépést a trendekkel. Ólomalapú sminkkel már a görögök is szépítkeztek, ami aztán több évszázadon keresztül a nők egyik kedvenc szépítőszere volt. Többek között I. Erzsébet angol királynő is használta, aki a himlő miatt keletkezett hegeit próbálta eltüntetni vele. A használatával ugyan el lehetett érni a vágyott bőrszínt, az egészségre gyakorolt hatása viszont nem volt igazán kedvező, miután felszívódott a bőrben, gyulladást és hajhullást okozott, sőt a hosszú távú használata halállal is végződhetett. Ezek a bizarr divathóbortok számos emberéletet követeltek.

A nők a bőrfehérítés lehető legveszélyesebb módjaira leltek rá az évszázadok folyamán. Ugyan a mai, nyugati társadalmakat már nem annyira foglalkoztatja ez a kérdés, a világ más tájain még mindig népszerű a bőr világosítása. Csak Indiában évente több száz millió dollárt költenek bőrfehérítő termékekre, amiknek épp olyan veszélyes mellékhatásaik lehetnek, mint elődeiknek. A 20. században például a nők arzénostyát fogyasztottak, hogy világosabb legyen a bőrük, hiába dokumentálták már ekkor az arzén veszélyeit, és tudták, hogy nagy dózisban halálos. Ehhez képest az arckini egy nagyon kegyes szépészeti praktika, aminek az elődje már az 1930-as évek Franciaországában is megjelent, igaz, akkor nem söpört végig a világon.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.