Az orvosmeteorológia nem mindig megbízhatóbb, mint a horoszkóp: reumatológus a fronthatásokról

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Miért éppen a horoszkóphoz hasonlítjuk? Mert számtalan klinikai vizsgálat ellenére még nem sikerült tudományos magyarázatot adni, miért jelentkeznek mozgásszervi panaszok esőben vagy szélben, hidegben vagy melegben? Sem arra, hogy ugyanazon betegségben szenvedők esetében miért nem jelentkezik mindenkinél, és miért érintett az egyik ízület, ha szimmetrikus párja nem?

Dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos a Díványnak elárulta, hogy az eddigi magyarázatok nem többek hipotézisnél. Mindenre van igazolt megállapítás, és mindennek az ellenkezőjére is. 

„Pedig Hippokratész óta, azaz több mint 2000 éve ismert, hogy bizonyos fájdalmak megjelenése, felerősödése az időjárás változásával összefüggésben lehet.”

– hangsúlyozza a reumatológus, hozzátéve: „A panaszok nemcsak a csont, izom, ízület területén jelentkezhetnek, de a keringés, anyagcsere is érintett lehet, illetve hormonális és mentális változások is éreztethetik hatásukat.”

Mire és hogy hatnak a frontok?

„Hazánkban az orvosmeteorológia naponta informál az időjárás- és éghajlatváltozással összefüggésbe hozható egészségügyi paraméterekről, a hideg- és melegfrontok által létrejövő negatív hatásokról. A hangsúly a negatív hatáson van” – emeli ki a szakorvos. „Szinte kizárólag ezeket említik a hőmérséklet változásával, a csapadék és pára összefüggésében, illetve a légköri nyomás vagy a szél erejének módosulásával is.”

„Pedig miért ne lehetne az időjárást meghatározó tényezőknek a szervezetünkre pozitív hatása is? A horoszkóp éppen annyival népszerűbb, hogy esetleges pozitív eseményeket is prognosztizál a kizárólag kellemetlen hatások ígérete helyett” – világít rá az összefüggésre a reumatológus.

Egyes eredmények

A kutatásokkal kapcsolatosan dr. Zolnay Péter elmondta, hogy azok egy része a hőmérséklet emelkedésével az ízületi fájdalmak csökkenését mutatta ki, míg az alacsony hőmérséklet és légnyomás, valamint a páratartalom növekedése esetében az ízületi fájdalmak növekedését igazolta. Ugyanakkor a vizsgálatok a legtöbb esetben viszonylag kevés betegen történtek, rövid időtartammal, nem reprezentálták a fiatalabb korosztályt, más-más kritériumrendszereket és statisztikai módszereket alkalmaztak. Ráadásul gyakori jelenség a vizsgálatoknál,

amikor a résztvevők tudják, hogy az időjárási viszonyoknak megfelelő fájdalmaik elemzésére veszik fel őket, hogy megtalálják a fájdalom okát,

a tudatuk befolyásolja az észlelést, és érvénytelenné teszi az eredményeket.

Néhány kutatás

  • Holland tudósok 2014-ben kutatást végeztek – tudományosan megalapozott számú résztvevővel, akik nem voltak tisztában a kutatási célokkal –, hogy megfejtsék az emberek időjárási érzékenységének titkát. A kapott eredmények közül: a relatív páratartalom 10%-os növekedése 1-gyel növeli a fájdalom mértékét a 100-as skálán. Az alacsony hatás miatt a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az ízületi fájdalom és a páratartalom közötti összefüggés tudományosan nem szignifikáns.
  • Egy 2016-os ausztrál tanulmány nagyjából ugyanerre a következtetésre jutott.
  • 2015-ben egy európai vizsgálat során a kutatók összefüggést találtak a fájdalom és az átlagos napi páratartalom és hőmérséklet között, de nem találtak kapcsolatot az időjárás változásai és az ízületi gyulladás konkrétabb tünetei között.
  • 2019-ben egy manchesteri, egész Nyugat-Anglia területét felölelő vizsgálat alatt 2658 páciensnél történt kiértékelés. Egy okostelefonos applikáción keresztül kellett a fájdalom, fáradékonyság, ízületi merevségérzet, alvásminőség, fizikai aktivitás, szabadban eltöltött idő, hangulat, általános közérzet megítélésével kapcsolatban információt adniuk a résztvevőknek, miközben a napi időjárási paraméterek mindannyiuk esetében megállapíthatóak voltak.  CjxwPsOWc3N6ZWbDvGdnw6lzdCB0YWzDoWx0YWsgYSBuYXBmw6lueSBoacOhbnlhLCBheiBhbGFjc29ueWFiYiBoxZFtw6lyc8Opa2xldCDDqXMgYXogw616w7xsZXRpIGbDoWpkYWxtYWsga8O2esO2dHRpIGlzLjwvcD4K

Az elemzés ugyan szignifikáns összefüggéseket mutatott ki a relatív páratartalom, a nyomás, a szélsebesség és a fájdalom között, de azok mértéke klinikai tekintetben nem mutatkozott jelentősnek.

Vajon csak a fejünkben létezik?
Fotó: Carol Yepes / Getty Images Hungary

 

Milyen mechanizmusok játszanak szerepet időjárás és fájdalomérzet között?

„Egyes kutatók szerint az időjárás és az ízületi fájdalmak közötti kapcsolat hihető elképzelés, népszerű hiedelem. A szerzők ezt azzal az érdekes magyarázattal egészítik ki, hogy fordítva, fájdalom hiányában az egyének nem keresnek okozati összefüggést az időjárással” – mondja a szakorvos, hozzáfűzve: „Más tanulmányok azt állítják, hogy az éghajlati változásokkal összefüggő légköri nyomásváltozás megbontja az ízületen belüli és a légköri nyomás közötti egyensúlyt. Ezáltal feszesség jön létre az ízületi struktúrákban, és kialakul a fájdalom. Megint mások ugyanakkor prózaibban fogalmaznak: borongós időben hajlamosak vagyunk kevesebbet mozogni, ami elősegíti az ízületi fájdalmak vagy ízületi merevség megjelenését.”

Hol az igazság?

„Pontot tenni a dilemma végére nem tudunk, de bizonyos kutatások arra jutottak, hogy egyszerűen nincs kapcsolat a reumatológiai tünetek és az időjárási körülmények között, főleg, mert a fent említett tanulmányokban tárgyalt kapcsolatok nem állták ki a statisztikai elemzést. Kétségtelenül további vizsgálatokra lesz szükség ezen megállapítások megerősítésére vagy cáfolatára” – összegzi dr. Zolnay Péter.

Annyi bizonyosan leszűrhető a szakorvos saját, több évtizedes praxisa és megfigyelései alapján is, hogy az érintettek észlelik szervezetükön az időjárás változását, de nem tudják előre jelezni az érzet alapján, hogy merre változik majd az időjárás. A cél inkább az lenne, hogy a meteorológia ne valószínűséget bocsásson rendelkezésünkre, hanem pontos tájékoztatást adjon majdan az egyes várható tünetek megjelenéséről.

Clear Collagen Professional italpor

A BioTechUSA segít céljaid elérésében

A BioTechUSA elkötelezett az egészséges életmód támogatása mellett. A kiegyensúlyozott étrendet az egyéni szükségletekhez igazított, gondosan megválasztott étrend-kiegészítők egészíthetik ki a tudatos életmód támogatására.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.