Az orvosmeteorológia nem mindig megbízhatóbb, mint a horoszkóp: reumatológus a fronthatásokról

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Miért éppen a horoszkóphoz hasonlítjuk? Mert számtalan klinikai vizsgálat ellenére még nem sikerült tudományos magyarázatot adni, miért jelentkeznek mozgásszervi panaszok esőben vagy szélben, hidegben vagy melegben? Sem arra, hogy ugyanazon betegségben szenvedők esetében miért nem jelentkezik mindenkinél, és miért érintett az egyik ízület, ha szimmetrikus párja nem?

Dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos a Díványnak elárulta, hogy az eddigi magyarázatok nem többek hipotézisnél. Mindenre van igazolt megállapítás, és mindennek az ellenkezőjére is. 

„Pedig Hippokratész óta, azaz több mint 2000 éve ismert, hogy bizonyos fájdalmak megjelenése, felerősödése az időjárás változásával összefüggésben lehet.”

– hangsúlyozza a reumatológus, hozzátéve: „A panaszok nemcsak a csont, izom, ízület területén jelentkezhetnek, de a keringés, anyagcsere is érintett lehet, illetve hormonális és mentális változások is éreztethetik hatásukat.”

Mire és hogy hatnak a frontok?

„Hazánkban az orvosmeteorológia naponta informál az időjárás- és éghajlatváltozással összefüggésbe hozható egészségügyi paraméterekről, a hideg- és melegfrontok által létrejövő negatív hatásokról. A hangsúly a negatív hatáson van” – emeli ki a szakorvos. „Szinte kizárólag ezeket említik a hőmérséklet változásával, a csapadék és pára összefüggésében, illetve a légköri nyomás vagy a szél erejének módosulásával is.”

„Pedig miért ne lehetne az időjárást meghatározó tényezőknek a szervezetünkre pozitív hatása is? A horoszkóp éppen annyival népszerűbb, hogy esetleges pozitív eseményeket is prognosztizál a kizárólag kellemetlen hatások ígérete helyett” – világít rá az összefüggésre a reumatológus.

Egyes eredmények

A kutatásokkal kapcsolatosan dr. Zolnay Péter elmondta, hogy azok egy része a hőmérséklet emelkedésével az ízületi fájdalmak csökkenését mutatta ki, míg az alacsony hőmérséklet és légnyomás, valamint a páratartalom növekedése esetében az ízületi fájdalmak növekedését igazolta. Ugyanakkor a vizsgálatok a legtöbb esetben viszonylag kevés betegen történtek, rövid időtartammal, nem reprezentálták a fiatalabb korosztályt, más-más kritériumrendszereket és statisztikai módszereket alkalmaztak. Ráadásul gyakori jelenség a vizsgálatoknál,

amikor a résztvevők tudják, hogy az időjárási viszonyoknak megfelelő fájdalmaik elemzésére veszik fel őket, hogy megtalálják a fájdalom okát,

a tudatuk befolyásolja az észlelést, és érvénytelenné teszi az eredményeket.

Néhány kutatás

  • Holland tudósok 2014-ben kutatást végeztek – tudományosan megalapozott számú résztvevővel, akik nem voltak tisztában a kutatási célokkal –, hogy megfejtsék az emberek időjárási érzékenységének titkát. A kapott eredmények közül: a relatív páratartalom 10%-os növekedése 1-gyel növeli a fájdalom mértékét a 100-as skálán. Az alacsony hatás miatt a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az ízületi fájdalom és a páratartalom közötti összefüggés tudományosan nem szignifikáns.
  • Egy 2016-os ausztrál tanulmány nagyjából ugyanerre a következtetésre jutott.
  • 2015-ben egy európai vizsgálat során a kutatók összefüggést találtak a fájdalom és az átlagos napi páratartalom és hőmérséklet között, de nem találtak kapcsolatot az időjárás változásai és az ízületi gyulladás konkrétabb tünetei között.
  • 2019-ben egy manchesteri, egész Nyugat-Anglia területét felölelő vizsgálat alatt 2658 páciensnél történt kiértékelés. Egy okostelefonos applikáción keresztül kellett a fájdalom, fáradékonyság, ízületi merevségérzet, alvásminőség, fizikai aktivitás, szabadban eltöltött idő, hangulat, általános közérzet megítélésével kapcsolatban információt adniuk a résztvevőknek, miközben a napi időjárási paraméterek mindannyiuk esetében megállapíthatóak voltak.  CjxwPsOWc3N6ZWbDvGdnw6lzdCB0YWzDoWx0YWsgYSBuYXBmw6lueSBoacOhbnlhLCBheiBhbGFjc29ueWFiYiBoxZFtw6lyc8Opa2xldCDDqXMgYXogw616w7xsZXRpIGbDoWpkYWxtYWsga8O2esO2dHRpIGlzLjwvcD4K

Az elemzés ugyan szignifikáns összefüggéseket mutatott ki a relatív páratartalom, a nyomás, a szélsebesség és a fájdalom között, de azok mértéke klinikai tekintetben nem mutatkozott jelentősnek.

Vajon csak a fejünkben létezik?
Fotó: Carol Yepes / Getty Images Hungary

 

Milyen mechanizmusok játszanak szerepet időjárás és fájdalomérzet között?

„Egyes kutatók szerint az időjárás és az ízületi fájdalmak közötti kapcsolat hihető elképzelés, népszerű hiedelem. A szerzők ezt azzal az érdekes magyarázattal egészítik ki, hogy fordítva, fájdalom hiányában az egyének nem keresnek okozati összefüggést az időjárással” – mondja a szakorvos, hozzáfűzve: „Más tanulmányok azt állítják, hogy az éghajlati változásokkal összefüggő légköri nyomásváltozás megbontja az ízületen belüli és a légköri nyomás közötti egyensúlyt. Ezáltal feszesség jön létre az ízületi struktúrákban, és kialakul a fájdalom. Megint mások ugyanakkor prózaibban fogalmaznak: borongós időben hajlamosak vagyunk kevesebbet mozogni, ami elősegíti az ízületi fájdalmak vagy ízületi merevség megjelenését.”

Hol az igazság?

„Pontot tenni a dilemma végére nem tudunk, de bizonyos kutatások arra jutottak, hogy egyszerűen nincs kapcsolat a reumatológiai tünetek és az időjárási körülmények között, főleg, mert a fent említett tanulmányokban tárgyalt kapcsolatok nem állták ki a statisztikai elemzést. Kétségtelenül további vizsgálatokra lesz szükség ezen megállapítások megerősítésére vagy cáfolatára” – összegzi dr. Zolnay Péter.

Annyi bizonyosan leszűrhető a szakorvos saját, több évtizedes praxisa és megfigyelései alapján is, hogy az érintettek észlelik szervezetükön az időjárás változását, de nem tudják előre jelezni az érzet alapján, hogy merre változik majd az időjárás. A cél inkább az lenne, hogy a meteorológia ne valószínűséget bocsásson rendelkezésünkre, hanem pontos tájékoztatást adjon majdan az egyes várható tünetek megjelenéséről.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.