Jó-e, ha nem tudsz lábra állni az izomláztól? Avagy: ért-e valamit a tegnapi edzés, ha nincs mára izomlázad? Elmondjuk.
Sokan magától értetődőnek veszik, hogy az edzéssel együtt jár az izomláz is. Sőt úgy gondolják, a jó és hatékony edzés mércéje az izomláz jelentkezése másnap vagy harmadnap, valamint szentül hiszik, hogy érdemes a végletekig terhelni magukat a „no pain no gain” elv mentén.
Mi is az izomláz? Egyik előző cikkünkben korábban részletesen bemutattuk a jelenséget övező feltételezéseket, anatómiai hátterét. Írtunk arról is, hogy a tagjainkat szinte megbénító, az edzést követően akár napokkal később jelentkező DOMS, azaz késleltetett izomláz miként alakul ki, mik a jellemzői. Ha eddig gyakran volt részed ebben a hasogató fájdalomban, és még esetleg büszke is voltál rá, mindenképpen érdemes most tovább olvasnod.
Szerzőnkről
Dávid Enikő pilatesoktató, személyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén; valamint a várandóstorna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel.
Ezúttal megnézzük, valóban van-e összefüggés az izomláz és az edzés úgynevezett hatékonysága között. Elsőként induljunk ki abból a feltételezésből, hogy a hatékony edzés azt jelenti, hogy kitűzött edzéscéljaink felé haladunk a segítségével. Edzéscéljaink pedig sokfélék lehetnek: talán valóban az egyik leggyakoribb az izomépítés, de nem kizárólagosan: sokan edzenek azért, hogy elérjenek egy nagyobb sebességet, hogy javítsák keringésük hatékonyságát – fejlesztve állóképességüket –, vagy épp csökkentenék a zsírtartalékaikat. Ha csak ezeket végiggondoljuk, már nyilvánvaló, hogy ezek egy részének nem feltétlenül van köze az izomlázhoz.
A szervezet könnyen tanul
De nézzük az izomépítést. Az izom akkor épül, ha terhelés hatására az izomrostokban mikrosérülések keletkeznek. Ezek – különböző mértékű gyulladásos tünetek kíséretében – regenerálódnak, és az izom megvastagszik, ezáltal pedig hosszú távon izomtömegünk gyarapodik. Általában igaz az, hogy a gyulladás mértéke nagyobb akkor, ha nagyobb terhelés éri az izmot: de ennek nem kellene állandó jelenségnek lennie. Kutatások bebizonyították ugyanis, hogy akár egyetlen edzés is elég a szervezetünknek ahhoz, hogy az immunrendszerünk megtanulja, hogy azt a bizonyos edzéstípust követően hogyan regenerálja minél hamarabb az izomzatot – hiszen, ne feledjük, a minél gyorsabb regeneráció az izomépítés egyik alapköve. Az izomláz okozta erős fájdalom tehát leginkább akkor jelentkezik, amikor új gyakorlatot végzünk, vagy esetleg hosszú kihagyást követően végzünk újra egy már ismert mozdulatot vagy mozdulatsort. Ha viszont annyira következetlenek vagyunk, hogy folyamatosan újabb fajta gyakorlatokat vagy edzésformákat próbálunk ki, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az valóban az edzéscéljainkat szolgálja.
Azt is kimutatták, hogy azok, akik rendszertelenül edzenek, vagy éppen ritkábban edzenek egy-egy adott izomcsoportra (például heti egyszer), azok nagyobb mértékű izomlázat fognak érezni ugyan, de csekélyebb lesz az izomtömeg-növekedés mértéke. Míg akik heti két-háromszor edzenek ugyanarra az izomcsoportra, bár kevesebb izomlázban van részük, hatékonyabban építenek izmot.
Mindezek mellé érdemes megnézni, hogy melyek az izomtömeg növelésének befolyásoló tényezői. A hipertrófia, vagyis izomépítés három hozzávalója a mechanikus erőkifejtés, a metabolikus stressz és az izomrostok károsodása. E háromból csupán az utóbbi a kapcsolódási pont az izomlázzal, de mint feljebb olvashattuk, az izomrostok normál mértékű traumája egyáltalán nem feltétlenül jár együtt jelentős fájdalmakkal, tehát ilyen gyenge összefüggés egyáltalán nem támasztja alá azt a kijelentést, hogy edzésünk hatékonyságának mércéje a durva izomláz lenne.
Érdemes még tovább is gondolni, hogy mi történik a testünkkel egy erősebb izomláz esetén. Ha annyira erős fájdalmak jelentkeznek, hogy több napig nem vagyunk képesek edzeni miatta, az egészen biztosan nem támogatja a haladást edzéscéljaink felé. Ha ráadásul annyira fáj, hogy napi teendőinkben is akadályozva vagyunk, akkor biztosra vehetjük, hogy a napi energiafelhasználásunk alacsonyabb lesz, mint egyébként, vagyis energia-háztartásunk szempontjából nem igazán nyertünk az edzéssel.
Az izomláz mindenben akadályoz
Ennek a jelenségnek neve is van: a NEAT csökkenése. A NEAT a non-exercise activity thermogenesis rövidítése, vagyis aktivitás nélküli hőtermelés. Ez minden olyan mozgás jellegű tevékenységet magában foglal, melyet a mindennapokban végzünk életünk során, de nem edzéstevékenység. Vagyis az a bizonyos tízezer lépés, vagy a házimunka, vagy a játék a kutyánkkal, rohanás a kismotorozó gyerek után, vagy a szatyrok hazacipelése a boltból. Ha a NEAT mértéke csökken pár napra, mert annyira fáj az izomláz, az már befolyással van a zsírvesztésünk mértékére is. Tehát akinek az edzésekkel a célja csupán a zsírégetés, az sem jár jól azzal, ha változatos és intenzív mozgásformák során igyekszik sokkolni a mozgatórendszerét.
Ha pedig úgy gondoljuk, hogy a kanapén nyögés a gyengéknek való, és az intenzív izomláz ellenszere az újabb edzés – nos, nem biztos, hogy jól döntünk. Bizonyos esetekben – inkább enyhébb izomláz esetén – valóban segíthet egy könnyedebb edzés, egy kis vérkeringést felpörgető kardiózás. Azonban az is előfordulhat, hogy az aktuálisan csökkent teljesítőképességű izomzat az újabb terhelés alatt megsérül, az izomhúzódás pedig nem néhány napra, de akár hetekre kivonhat bennünket a rendszeres edzésekből.
Végül, de nem utolsósorban ne felejtsük el azt sem, hogy szervezetünk folyamatait nem csupán maguk az edzés során végzett gyakorlatok határozzák meg – sőt, nem is elsősorban azok – hanem számos egyéb tényező is, úgymint:
- Az edzés előtti vagy utáni étkezés: főleg a fehérjék, illetve az egyszerű szénhidrátok (cukrok) bevitelének mértéke és ideje.
- Bemelegítés: mennyire sikerült felkészíteni testünket az edzéssel járó terhelésre.
- Nyújtás: az erőkifejtéstől megrövidült vagy akár görcsös állapotba került izmot ennek révén tudjuk ellazítani, biztosítani az optimális vérkeringést, gyorsítva a regeneráció lefolyását.
- Megfelelő mértékű folyadékbevitel, folyadékpótlás.
- Regenerációs idő, pihenőnapok beiktatása.
Elég könnyű belátni, hogy a fentiekre való gondos odafigyelés épphogy a szervezetünk építő jellegű folyamatait fogja elősegíteni, ami az izomláz mértékének csökkenésével jár majd. Ezek mentén érdemes tehát újragondolni, hogy annyira menő-e, ha edzéseinket követően izomláztól égünk – vagy egyszerűen csak rosszul mértük fel teljesítőképességünket, rosszul kalibráltuk edzéseink menetét, vagy figyelmen kívül hagytunk néhány fontos, táplálkozással vagy életmóddal kapcsolatos tanácsot.
