A tartós eredmények és egészségük érdekében a gyors és drasztikus módszerek helyett a fokozatosság elvéből kellene kiindulniuk a fogyni vágyóknak, ezt az orvosok és a táplálkozástudományi szakemberek nem győzik hangsúlyozni. Ha te is a fogyni vágyók táborába tartozol, akkor divatdiéták, fogyasztó csodaszerek vagy zsírégető szaunaöv használata helyett vess be inkább olyan trükköket, amelyek valóban működnek, és mind rövid, mind hosszú távon megtérülnek. Ilyen az alábbi négy megoldás is, melyek közül az egyiktől lehet, hogy kiráz majd a hideg, az utolsó két gyakorlat viszont kimondottan élvezetes is, amellett, hogy egészséges.
1. Az edzésen túl – növeld az általános fizikai aktivitásod szintjét
Azzal, hogy hetente kétszer-háromszor elmegyek futni vagy ellátogatok egy edzőterembe, még nem feltétlenül kompenzálom azt a rengeteg órát, amit üléssel töltök. Azonban, függetlenül attól, hogy edzős napom van-e, vagy sem, vagy hogy éppen otthon, egy könyvtárban vagy az irodában dolgozom, igyekszem aktív maradni azzal, hogy gyalog vagy biciklivel közlekedem, hogy lépcsőzöm vagy hogy sűrűn felkelek a számítógép mellől és járok egyet.
Ezeket a szokásokat azért érdemes beiktatni a napi rutinunkba, mert az összenergia-felhasználásunk 20 százaléka a nem testedzés jellegű fizikai aktivitásunkból ered. Vagyis minél többször elmozdítjuk testünket pihenő állapotából, annál több kalóriát égetünk el a nap során, hosszú távon tehát nagyon sokat számít, hogy mit hozunk ki ebből a 20 százalékból. A sok szaladgálással vagy álldogálással járó munkát végzők ilyen szempontból előnyben vannak (tudtad, hogy állással 33 százalékkal több kalóriát égetsz el, mint amikor csak ülsz?), ám az ülőmunkát végzők is könnyedén növelhetik az általános aktivitási szintjüket, például azzal, ha telefonálás közben sétálgatnak, ha néhány kilométeres távolságokat nem autóval, hanem gyalog vagy kerékpárral tesznek meg – amiért a bolygó is hálás lesz –, és ha a házimunkák elvégzésére is úgy tekintenek, mint kiváló kalóriaégető lehetőségre. Még a filmnézést is össze lehet kötni a vasalással vagy akár a tornázással.
2. A stressz is csak hátráltatja a fogyókúrát
Vannak, akik stresszes időszakban nem esznek, eszükbe sem jut az étel, de nyugalomban hajlamosak túlenni magukat. Mások az idegesség, bizonytalanság, szomorúság, harag vagy magányosság idején vigasztalják magukat jutalomfalatokkal, és ez sehogy sem fér össze az egészséges életmódra törekvéssel.
Amikor stresszhatás ér minket, nagy mennyiségű kortizol és adrenalin termelődik a szervezetünkben, hogy megfelelően reagáljunk a küzdj vagy menekülj! helyzetre. A kortizol hormon fokozza a májban a glikogén glükózzá alakítását annak érdekében, hogy elegendő energiánk legyen a meneküléshez. Köszi, evolúció! Csakhogy a szervezetünk azt már nem képes felmérni, hogy egy vadállat jelenlétére vagy egy fontos munkahelyi projekt közelgő határidejére reagál. A megemelkedett kortizolszint tehet arról, hogy feszült helyzetekben szénhidrátban gazdag ételekhez nyúlunk, a cukor iránti sóvárgás mellett pedig érzelmi evéshez, alváshiányhoz és mozgáshiányhoz is vezethet a stressz.
Ha mindennek tudatában vagyunk, ha tudjuk, hogy működünk feszült helyzetekben, ha vannak hatékony stresszkezelő stratégiáink (zenehallgatás, futás, meditálás), és ha szét tudjuk választani a munkaidőt a magánélettől, akkor sokkal könnyebb megelőzni a túlevést is. A stressz megfelelő kezelése tehát nélkülözhetetlen ahhoz, hogy sikeres és tartós legyen a fogyás vagy az életmódváltás.
3. Aludd ki magad!
Amikor egészséges életmódról van szó, általában a testmozgás és a táplálkozás szerepét emelik ki, pedig az elegendő és pihentető alvás is ugyanolyan fontos, sőt ez a három tényező kölcsönösen hat egymásra: ha jól alszunk, energikusak vagyunk, jobban teljesítünk, jobb a hangulatunk, alvás közben lehetősége van a sportolás során igénybe vett izmoknak a megfelelő regenerálódásra, a testmozgás és az egészséges étrend pedig elősegíti a jobb alvást.
De nemcsak a sóvárgás, hanem maga az éhség mértéke is nő ilyenkor, a kialvatlanság miatt ugyanis csökken a jóllakottság érzését kiváltó leptin hormon szintje, melynek fontos szerepe van a zsíranyagcsere szabályozásában, és ezzel párhuzamosan nő a ghrelin nevű „éhséghormon” mennyisége. Nem nehéz kitalálni, hogy mihez vezet ez az állapot. Nem beszélve a krónikus alváshiányról, mely hosszú távon elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet, valamint növeli a világszerte vezető haláloknak számító szívproblémák kockázatát.
Az International Journal of Obesity című szaklapban megjelent egyik tanulmány is igazolja az alvás és a fogyókúra sikeressége közötti szoros összefüggést: mint kiderült, az alvásproblémával küzdő túlsúlyos alanyok jóval kevesebb súlyfeleslegtől tudtak megszabadulni a fogyókúra során, mint azok, akik nem küzdöttek alváshiánnyal.
Felmerül a kérdés, hogy akkor is beleszól-e az alváshiány a fogyókúrába, ha az ember rendszeresen mozog és egészséges étrenden él. A válasz: igen. Mint azt fentebb is említettük, ez a három tényező kéz a kézben jár egymással, és ezt az a vizsgálat is igazolja, amelyben mintegy kétezer jól alvó és rendszertelenül alvó felnőttet vizsgáltak meg (az alanyok átlagéletkora 65 év volt), akik valamennyien alacsony kalóriatartalmú mediterrán étrenden éltek és rendszeresen sportoltak. Az eredmények alapján az összevissza alvó alanyok kevesebbet fogytak, mint azok, akik minden éjjel ugyanannyi időt töltöttek alvással, és az is kiderült, hogy a hat óránál kevesebbet alvóknak nagyobb a derékkörmérete, azaz a hasi zsírtömege, mint azoknak, akik legalább hat órát alszanak.
4. Bírod a hideget? Akkor használd ki a téli hónapokat!
Többször írtunk már arról, hogy nemcsak az ételekben vannak „hasznos” és „ártalmas” zsírok, de az emberi szervezetben is többféle zsírszövet található, amelyek más-más feladatot látnak el: az energia tárolásáért a fehér zsírsejtek felelnek – ezek azok, amelyektől meg akarunk szabadulni –, míg a barna zsír képes közvetlenül elégetni az ételt, és ezzel hőt termel, nem is keveset. MIndez annak köszönhető, hogy a barna zsírsejtek rendkívül nagyszámú mitokondriummal (kis energiatermelő struktúrával) rendelkeznek, továbbá a többi sejttől eltérően olyan fehérjét is tartalmaznak (UCP1), amellyel képesek a zsírt közvetlenül energiává alakítani.
A gond csak az, hogy igen csekély mennyiségű barna zsírral rendelkezünk, ha egyáltalán vagyunk olyan szerencsések, hogy van barna zsírszövetünk. Merthogy ez egyrészt a genetikánkon is múlik, másrészt a barna zsír az életkorral is elhasználódik. Az egyik jó hír az, hogy ha kevés is van belőle, testmozgással és hidegnek való kitettséggel – a kettő kombinálásával pedig pláne – könnyen aktivizálható a barna zsírszövet. A másik jó hírt a Harvard Orvosi Egyetem kutatói osztották meg a nyilvánossággal még 2012-ben, miután felfedezték a bézs színű zsírszövetet, ami érdekes módon a fehér zsírszövetben szétszórva található meg, de a barna zsírsejtekhez hasonlóan tartalmazza azt a fehérjét, ami kalóriaégetéssel hőt termel.
„A barna zsírral az a baj, hogy a mennyiségét nem lehet befolyásolni, csak a működését fokozni, míg a bézs zsírsejteket nemcsak aktiválni, de sokszorosítani is lehet. És ez az, amiben igazán nagy terápiás lehetőségek rejlenek” – állítja Ronald Kahn, a bostoni Joslin Diabetes Center kutatóorvosa.
Több, felnőttek bevonásával készült vizsgálat kimutatta például, hogy a hűvös (19 °C) szobában való alvás hatására fokozódott a fehér zsírsejtekben a glükózfelvétel és javult az alanyok inzulinrezisztenciája, ami arra utal, hogy nőtt a bézs zsír mennyisége. Ez pedig ígéretes eredmény, különösen a cukorbetegek számára. Hasonló szerepe van a zsírszövetek átalakításában a testmozgásnak is, egyes vizsgálatok szerint ugyanis az izommunka is fokozza az irizin hormon termelődését, ami pedig stimulálja a fehér zsírszövetet a bézs zsír termelésére. Számtalan kutatás jutott arra, hogy a hidegebb hónapokban a legaktívabbak ezek az anyagok, így hát itt a nagy lehetőség a zsírszövetek manipulálására.
Hogy hogyan csináld? Nem, nem kell félpucéran a hóban vagy egy kád jégkockában fetrengened, az majd egy sokadik szint lesz, ha szeretnéd fokozatosan elsajátítani Wim Hof alias Jégember nem mindennapi egészségfejlesztő módszerét.
Tudtad, hogy az alacsony hőmérséklet által kiváltott didergés (elsődleges hőtermelés) valójában a vázizom összehúzódása által keletkezik, aminek köszönhetően felmelegszik a test és felpörög az anyagcsere? A Cell Metabolism című szaklapban megjelent tanulmányból az is kiderül, hogy 15 percnyi fagyoskodás alatt annyi irizin termelődik a szervezetben, mint amennyi egy óra mérsékelt testmozgás során.
A zsírégetés szempontjából az a fontos, hogy minél rövidebb ideig minél alacsonyabb hőmérsékletnek tegyük ki a szervezetünkben. A hipotalamuszban található a zsírégetésért felelős pajzsmirigyserkentő hormon (TSH), melynek szintje 40 százalékkal megnő, ha nagyon rövid időre, mindössze néhány másodpercre nagyobb hidegnek tesszük ki magunkat. Ekkor a központi idegrendszer azonnal arra készteti a TSH-t, hogy indítsa be az energiatermelést, amivel megvédi a testet a hideghatástól.
Ha viszont huzamosabb ideig fagyoskodunk, szervezetünk „megijed”, és a test kihűlésének elkerülése érdekében egy bombezin nevű hormont kezd termelni, ami a testhőmérséklet enyhe csökkenését idézi elő. Emiatt a sejtek kevesebb hőt termelnek, valamint a bombezin csökkenti a pajzsmirigyserkentő hormon szintjét is, és visszaszorítja a sejtek oxigénszállítmányozását. A mitokondriumok emiatt kevesebb hő termelésére képesek, vagyis a zsírok sem aktivizálódnak kellőképpen.
Mindössze néhány másodpercnyi fagyoskodással is hozzájárulhatsz tehát fogyókúrás céljaid eléréséhez, de ha nem ez a módszer nem nyerte el a szimpátiád, akkor inspirálódj sorozatunk előző részeiből:
- Fogyástippek: így segíti elő a fehérjében és rostban gazdag étrend a fogyást
- 3 egyszerű trükk, hogy könnyebben menjen a fogyás
- Ez az edzéstípus még a HIIT-nél is jobban égeti a zsírt
