Az orron át légzés újabb pozitív hatására derült fény

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Szájon vagy orron át kell lélegezni? - erre a kérdésre keresték a választ a neurológusok egy kutatásban, melyből kiderült, hogy az orrukon át lélegző jógázók járnak igazán jól.

A New Scientist szerint a légzésüket lelassító, orron át lélegző jógázók más, „mélyebb” tudatállapotokról számoltak be, mint az azonos időközönként, de szájon át lélegző társaik, ami valószínűleg az orr belsejében található idegsejteknek köszönhető.

Tényleg megnyugtat

Az „agyhullámok” frekvenciája, azaz az idegsejtek nagyobb csoportjainak együttes, ritmikus aktivitása alvás közben a legkisebb, és akkor a legnagyobb, amikor ébren vagyunk és erősen koncentrálunk valamire.

A Pisai Egyetem kutatója, Andrea Zaccaro arra volt kíváncsi, milyen összefüggés van az orron át történő légzés és a meditáció közben valóban lelassuló agyhullámok között. Először a lassú ütemben, a résztvevők orrába pumpált levegő hatását vizsgálták meg, és a kísérletek során az agysejtek aktivitása valóban le is lassult, ami valószínűleg az orrüreg fizikai ingerekre reagáló idegsejtjeinek köszönhető.

Lélegezz az orrodon át!
Fotó: Shutterstock

Voltak azért prekoncepcióik is

Mindezek után 16 jógázót kértek meg arra, hogy percenként 2,5-szer vegyenek csak levegőt, méghozzá negyed órán keresztül. A csoport egyik fele ezalatt az idő alatt a száján, a másik fele pedig az orrán vett levegőt .

A résztvevőknek ezután egy kérdőívet is ki kellett tölteniük, a beszámolókból pedig, hogy az orrukon át lélegzők nagyobb változásokat tapasztaltak: sokkal intenzívebb introspektív tudatállapotról írtak, vagyis a testük kiterjedését és működését is máshogy érzékelték, mélyebben átélték a kísérlet ideje alatt, mint a szájon át lélegző alanyok. 

Torzíthatott ugyanakkor a kutatók szerint az eredményeken, hogy a résztvevők a kísérlet előtt is tudatában voltak annak, hogy az orron át történő légzés a „helyes” módszer jógázás közben.

CAARDI
CAARDI
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?

Önidő

Három világ ér össze ezen a szlovén tengerparton: Portorožtól egy karnyújtásnyira az olasz és a horvát határ

Ha lehet azt mondani egy országra, hogy ezer arca van, akkor Szlovéniára ez hatványozottan igaz. Egészen különleges, hogy az alig több mint 20 ezer négyzetkilométeres államban néhány órás autóúton belül találkozhatunk alpesi csúcsokkal, smaragdzöld folyókkal, mesebeli tavakkal, barlangrendszerekkel és mediterrán tengerparttal is. Utóbbi ugyan mindössze 46 kilométer hosszú, ám annál változatosabb és hangulatosabb, miután történelmi kisvárosok, elegáns üdülővárosok, sólepárlók és festői öblök váltják egymást. Ennek az Adria mentén húzódó partszakasznak az egyik legismertebb gyöngyszeme Portorož is.