A kakukknál önzőbb és erőszakosabb állat azért nem nagyon van
Egyes kakukkfajok fiókái fészekparazita módon, nevelőszülők szárnyai alatt jönnek a világra, és erről egyedül a cselszövő biológiai szülők tudnak.
Egyes kakukkfajok fiókái fészekparazita módon, nevelőszülők szárnyai alatt jönnek a világra, és erről egyedül a cselszövő biológiai szülők tudnak.
A zebracsíkok Darwin óta bosszantják a biológusokat. Miért csíkosak pont ezek a lófélék, amikor a világ más részein élő legközelebbi rokonaik nem azok?
Az elefántok társadalmában a tehén a csorda uralkodó tagja, aki még idős korában is fontos szerepet tölt be a csoport életében.
A gyerekek rövid úton képesek bármely szülőt az őrületbe kergetni azzal, hogy semmit sem esznek meg abból, amit eléjük teszünk, és csak piszkálják a tápláló ennivalót. Ám ha beszélgetni tudnánk néhány állatanyukával, mindjárt megnyugodnánk: nem csak a mi gyerekeink pfujolnak mindenre.
Mondhat a világ összes tudományos szervezete amit akar, mindig lesznek emberek, akik úgy érzik, náluk senki sem lehet okosabb. Őket nem etetik meg ilyen hülyeségekkel, mint koronavírus, járványok, globális felmelegedés vagy a fajok kipusztulása.
A sekély vízben álldogáló, gyönyörű rózsaszínben játszó madarakat mindannyian szeretjük. Azt is tudjuk, hogy tolluk színét az elfogyasztott algáknak köszönhetik. Ez azonban csak féligazság: a flamingók egyszerűen mérgesek.
Idén tavasszal és nyáron is számítanunk kell arra, hogy a városokhoz, lakott településekhez egyre közelebb élő madarak gondokat okoznak. De miért támadnak ránk, és pontosan milyen fajoktól kell tartani?
A macskafélék rajongói lenyűgözve figyelik a hatalmas tigrist és a bömbölő oroszlánt, de ugyanilyen rajongással tekintenek a házi macskára is. Nem a méret a lényeg, s ez kire lenne a leginkább igaz, mint az aprócska rozsdafoltos macskára, a világ legkisebb macskaféléjére?
Létezik egy alapvetően békés, ártalmatlan állatfaj, amely a kihalás szélére került csupán amiatt, mert érdekes, kék színű, s egyben orvosi szempontból hasznos a vére, erre pedig egy egész iparág épült. De mégis milyen egészségügyi hasznot hoznak, és valóban érdemes-e kínozni érte a tőrfarkú rákokat?
Jogos a kérdés: ha már egyre több figyelmet fordítunk az állatvédelemre, vajon miért az a gyakorlat még mindig, hogy a homárokat élve teszik a forró vízbe?
Valentin-napon akinek van párja, azért szenved, milyen ajándékot találjon, aki pedig szingli, ilyenkor még magányosabbnak érzi magát. Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják figyelmen kívül hagyni, hogy a szerelmesek napja van, segítünk: bonyodalmas utakon találnak maguknak párt még az állatok is.
A hódok valóságos mérnökök: profi gátakat építenek, kis házzal, járatokkal, többféle alapanyagból. Ehhez először keresnek egy kisebb folyót vagy patakot, faágakból gátat építenek, amivel elzárják a víz útját, és egy kis tavat hoznak létre. A tóban várat építenek víz alatti kijárattal, de készítenek mellékjáratokat is. Na de mi végre ez a féktelen építkezés, ha még állami támogatás sem jár utána?