válás 13 - Dívány

Mostanában több posztot is olvashattunk az elvált szülők helyzetéről, hol az egyik, hol a másik oldal elbeszélése alapján.

Az utóbbi időben sokszor olvastam, hogy milyen jó lenne egy férfi írását is olvasni, így úgy gondoltam, papírra, akarom mondani monitorra, vetem az Önöket is érintő gondolataimat.

A legstabilabbak a kétgyermekes kapcsolatok, gyakrabban válnak az egy gyermeket nevelők, a gyermektelenek válási esélye pedig a legmagasabb.

David Goldman több mint öt évig harcolt kisfiáért, akit felesége külföldre vitt.

Mozaikot meg mindig szerettem volna, igaz hogy antik hatásút és a konyha padlójára, de hát nem egészen így sikerült.

A reklámokban minden tökéletes, mindig mindenki mosolyog, a családok örökre egyben. Az életben viszont a házasságok nagy része válással végződik.

Egyes rosszmájú jogászok egyenesen tudni vélik, hogy a házasság tartóssága fordítottan arányos a templom befogadóképességével és a menyasszonyi hintóba befogott lovak számával.

Akinek sikerült viszonylag békésen válni, az azért osztja meg szívesen a tapasztalatot. Akinek ez kevésbé sikerült, az elrettentő történetként tálalja a magáét.

Minden szülő számára dilemma, aki fejében megfordul a válás gondolata, mivel jár jobban a gyermek: egy teljes, de feszültségekkel teli, vagy egy egyszülős, csonka, de talán kissé nyugodtabb családdal.

Válni tényleg fáj, még akkor is, ha kulturáltan történik. Csalódás szülőnek, gyereknek egyaránt, mégis vannak helyzetek, amikor nincsen más megoldás.

Vannak családok, ahol kéthetente egy hétvége is bőven elég, máshol mindkét szülőre egyformán van igény. Nincsen univerzálisan érvényes megoldókulcs.

Sose mondjunk olyat, hogy "lehet, hogy el fogunk válni", és sose kérdezzük meg, mit szólna hozzá. Kamaszkorban a válás különösen nehéz.