Elvált szülők gyerekeként van némi tapasztalatom arról, milyen, ha a család hirtelen felbomlik, anya oldalán új lovag bukkan fel és apa is hoz új asszonykát a házhoz.
Két hete várom, hogy fizessen a cég, és már telefonálni sem tudok, hogy mikor szándékoznak már végre utalni, mert a kártyám teljesen lemerült, amúgy is napok óta azt játsszák velem, mint a szegény ember az ördöggel, amikor kiírta az ajtófélfára, hogy majd holnap, hát nekem is ezt hajtogatják.
Hozhatja úgy az élet, – és a statisztikák szerint elég gyakran – hogy a család felbomlik.
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön módosítási javaslat nélkül támogatásáról biztosította az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács tervét a gyerektartási kötelezettség minden tagállamban történő egységes elismeréséről.
Mostanában több posztot is olvashattunk az elvált szülők helyzetéről, hol az egyik, hol a másik oldal elbeszélése alapján.
Az utóbbi időben sokszor olvastam, hogy milyen jó lenne egy férfi írását is olvasni, így úgy gondoltam, papírra, akarom mondani monitorra, vetem az Önöket is érintő gondolataimat.
A legstabilabbak a kétgyermekes kapcsolatok, gyakrabban válnak az egy gyermeket nevelők, a gyermektelenek válási esélye pedig a legmagasabb.
David Goldman több mint öt évig harcolt kisfiáért, akit felesége külföldre vitt.
Egyes rosszmájú jogászok egyenesen tudni vélik, hogy a házasság tartóssága fordítottan arányos a templom befogadóképességével és a menyasszonyi hintóba befogott lovak számával.
Akinek sikerült viszonylag békésen válni, az azért osztja meg szívesen a tapasztalatot. Akinek ez kevésbé sikerült, az elrettentő történetként tálalja a magáét.
Mozaikot meg mindig szerettem volna, igaz hogy antik hatásút és a konyha padlójára, de hát nem egészen így sikerült.
A reklámokban minden tökéletes, mindig mindenki mosolyog, a családok örökre egyben. Az életben viszont a házasságok nagy része válással végződik.
