A kisgyerekeknél nem könnyű kitalálni, hogy mit miért csinálnak, és éppen mit akarnak. Hol a közelségünkre vágynak, hol arra, hogy mindent önállóan inzézhessenek. Változékony viselkedésükre azonban van magyarázat. Megismerve a gyerekek személyiségfejlődésének folyamatát megérthetjük a miérteket és azt, hogyan segíthetünk.
Állnak az emberek a buszon, a villamoson, a metrón, és méregetik egymást, ki lehet köztük vírushordozó. Bemész a boltba, valaki tüsszent egy nagyot, mások csupasz kézzel nyúlnak a zsemléért. Találkozol egy baráttal, rokonnal, munkatárssal, s rögtön azon kezdesz gondolkodni, vajon ki mindenkivel kerülhetett kapcsolatba az elmúlt napokban. Természetes, hogy egy világjárvány ennyire gyanakvóvá tesz minket? Mit lehet tenni, hogy ne a hibáztatás legyen a zsigeri reakciónk, amikor mások óvatlannak tűnő viselkedésével szembesülünk?
A kutyasétáltatás nemcsak egészséges testmozgás a szabadban, de sok mindent megtanít az emberi pszichológiáról – állítja Britta C. blogger, életmód-tanácsadó.
Rengeteg oka lehet annak, ha a gyerek rosszul viselkedik. Lehet, hogy feszült vagy szorong, nem érti, hogy rosszat csinált, de az is előfordulhat, hogy az adott helyzetben semmi sem motiválja együttműködésre.
A különböző filmek, sorozatok, bűnügyi regények tele vannak pszichopata karakterekkel – legutóbb a Joker élesztette fel a témát a köztudatban –, de vajon pontosan mit jelent a pszichopátia, és honnan ismerhetsz fel egy valódi pszichopatát?
A bizalom minden emberi kapcsolat alapja, és az élet összes területén nélkülözhetetlen. Bármit is szeretnél elérni az életben, azt más emberekkel való közös együttműködéssel tudod véghezvinni. Ezért is fontos tudni, hogyan nyerheted el mások bizalmát már az első találkozáskor.
Az úgynevezett szelektív, azaz emberi beavatkozással történő tenyésztésnek sok előnye is van, de az is tény, hogy úgy tűnik, megváltoztatta a kutyák agyának anatómiáját.
A tudósoknak sikerült kideríteni, hogy melyek azok az idegsejtek, melyek segítségével bizonyos információk akár generációkon keresztül is öröklődhetnek.
A szívből jövő mosoly hatalma megkérdőjelezhetetlen: szebbé teszi a napunkat, minőségibbé az életünket, és ez akkor is igaz, ha mi mosolygunk, és akkor is, ha ránk mosolyognak. Közben bele sem gondolunk, hogy ez a mindennapi, természetes jelenség hány arcizmunkat dolgoztatja meg, és milyen sokféle okból jöhet létre.
Előfordul, hogy inkább meghátrálsz a negatív érzelmek kimutatása elől, és ahelyett, hogy vállalnád a konfliktust másokkal vagy saját magaddal, inkább passzív-agresszív módon viselkedsz? Mik az ilyen viselkedés jelei, és hogyan kerülhetjük el?
Biopszichoszociális kényszerzubbonyba tesz minket, hogy egy nemileg felosztott világban kell élnünk – vallja Gina Rippon kognitív idegtudós. A magzati korban elkezdődő nemi szocializációnk az agyunk fejlődésére is hat. Ez azonban csekély mértékű különbségeket eredményez a nemek között: a férfi agy – női agy létezése egy olyan mítosz, amelynek hátterében szisztematikus tudományos torzítás áll. Mutatjuk!
Koreai kutatók újszerű jelenséget fedeztek fel annak magyarázatára, hogy miért táplálkozunk társaságban egészségtelenebbül, mint egyedül, vagy mint ahogyan előzetesen elterveztük. Szerintük azért vagyunk hajlamosabbak magasabb kalóriatartalmú ételt-italt fogyasztani ilyenkor, hogy a másikat megóvjuk a választása miatti negatív érzéseitől.
