A hónap dilemmája sorozat negyedik részében arról kérdezzük megszólalóinkat, hogy szerintük milyen lenne a világ vallások nélkül. Elsőként dr. Németh Gábor katolikus lelkipásztor, erkölcsteológus válaszol a kérdésre.
Te elgondolkodtál már a címben feltett kérdésen? Cikksorozatunk júliusi részében ennek az izgalmas témának kapcsán ismerhetsz meg néhány érdekes nézőpontot. Most dr. Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának válaszát közöljük.
Lehetséges-e, és milyen lenne egy vallás nélküli világ? Cikksorozatunk júliusi témájával kapcsolatban ezúttal Kovács Miklós Ahmed, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke, imámja fejti ki gondolatait.
Mai cikkünkben dr. Hell Judit filozófiaprofesszor gondolatait olvashatod a vallások jelentőségéről és szerepéről.
A kérdésre a zsidó gondolkodásmód, filozófia és vallási törvény álláspontja szerint az a válasz, hogy az öngyilkosság tilos. Ezzel a rövid válasszal azonban ma már nem elégedhetünk meg – véli Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija. Az élet komoly erkölcsi dilemmáit boncolgató sorozatunk legújabb fejezetében az ő gondolatait olvashatod.
Cikksorozatunk mai fejezetében dr. Hell Judit filozófiaprofesszor fejti ki gondolatait a halálbüntetéssel kapcsolatban.
A hónap dilemmája sorozat második részében arról kérdezzük megszólalóinkat, hogy mit gondolnak a halálbüntetés intézményéről és gyakorlatáról. Elsőként dr. Németh Gábor katolikus lelkipásztor, erkölcsteológus válaszol a kérdésre.
Mit gondol a halálbüntetés gyakorlatáról? – így hangzik A hónap dilemmája sorozatunk májusi kérdése. Mai cikkünkben Fekete Ágnes református lelkész gondolatait olvashatod.
Bolba Márta evangélikus lelkész fejti ki gondolatait a halálbüntetés gyakorlatáról.
Mi a zsidó vallás álláspontja a halálbüntetés kérdésében? Cikksorozatunk mai fejezetében Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának gondolatait olvashatod.
Az előfeszítéses (angolul priming) kísérletek a pszichológia egyik legizgalmasabb kutatási területét jelentik. Ilyenkor azt vizsgálják, hogy a tudatosan nem észlelt, gyakran villanásnyi időre bemutatott ingerek miként hatnak a viselkedésünkre, attitűdjeinkre. Hogyan befolyásolja a nőkről alkotott hiedelmeinket, amikor a zsidó-keresztény valláshoz kapcsolódó szavakkal találkozunk? Ezt vette górcső alá egy nemrég publikált tanulmány.
Nem lehet akármikor az udvaron tenni-venni. Hiába rügyeznek odakint a fák, hiába van először jó idő a téli hónapok után. „Nagypénteken nem illik kertészkedni.” Mit szólnának a szomszédok? Ez a családjában elhangzott mondat ihlette Czakó Zsófia bemutatkozó prózakötetének címét. A szerzővel narancslés hittanórákról, árnyékokból összeálló orosz tankokról és félig ismert nagyszülőkről beszélgettünk, no meg a jó öreg megfelelési kényszerről, amit, hiába nő fel közben, akkor sem képes a szülővárosában hagyni az ember.
