Számos kultúrában ma is gyakori szokás az előre elrendezett házasság, amikor a szülők találnak párt gyermekük számára. Ilyenkor a fiatalok sokszor nem is ismerik egymást mielőtt összekötnék az életüket. Megtalálhatják-e mégis a szerelmet egy efféle kapcsolatban a felek? És hogyan segíthet a boldogság elérésében önmagad szeretete?
Természetesen ebben a témában sincs olyan szabály, ami mindenkire érvényes lenne. Léteznek rendkívül intelligens vallásos emberek, és náluk kevésbé eszes ateisták is. Különféle tanulmányok mégis kimutatták, hogy a vallásos embereknek jellemzően alacsonyabb az IQ-szintjük.
Az utóbbi években több olyan esetről is tudunk, amikor buddhista szerzetesek szó szerint felgyújtották magukat. Mi visz rá valakit egy ilyen cselekedetre, és mennyiben van ez összhangban a buddhizmus alapjaival?
Ha a nagy világvallások által elfogadott istenképre gondolunk, a nyugati ember azonnal egy olyan mindenható lényt képzel maga elé, „aki” valamiféle egyetemes moralitással rendelkezik, melynek szellemében jutalmazza a „jót”, és bünteti a „rosszat”. A kép azonban nem ennyire egyszerű, sőt egyáltalán nem univerzális.
Napjaink polarizált légkörében gyakran előfordul, hogy heves vitákat szülnek az ellentétes politikai vagy vallási nézetek. Pszichológusok szerint egy új megközelítésmód segíthet abban, miként érveljünk helyesen a hasonló összetűzések során.
A vallásos megtérés és a pszichózis néha ijesztően hasonlít egymásra. Egy friss magyar kutatás segít elkülöníteni a kettőt és választ ad arra kérdésre is, hogy mit keres a pszichiátriai betegségek között a megtérés.
Hogy melyik embrió kerül az anyaméhbe és melyik a fagyasztóba, annak kiválasztása embriológus szakember feladata. De van, hogy a pár nem szeretne több gyereket. Akkor a kis fagyibabák egy darabig maradnak a hűtőben, aztán vagy elpusztítják őket, vagy felajánlják kutatási célokra, esetleg örökbe adják.
Önzetlenebbek, toleránsabbak-e a vallásos közegben nevelkedő gyerekek? Úgy tűnik, ez nem önmagában attól függ, vallásosak-e a szülők. Fontosabb, hogy hogyan élik meg, hogyan képviselik vallásuk értékeit, tudják-e hitelesen közvetíteni azokat, segítik-e gyerekeiket abban, hogy ezek az értékek belsővé váljanak.
A szolgálólány meséje című, Margaret Atwood regénye alapján készült sorozatot nem azért nézem, mert élvezem, hanem hogy emlékeztessem magam rá: ma mindennél nagyobb önáltatás azt hinni, hogy "á, ez velünk nem történhet meg". Pedig dehogynem.
7+1 kérdés és válasz a Rós Hásánáról, hogy ön se nézzen bambán, amikor valaki szeptember közepén boldog újévet kíván Facebookon.
Talán Isten is feminista – avagy mi a nő dolga?
