A világ fejlődése az elmúlt 200 évben rohamosan nőtt. Összehasonlíthatatlanul jobb az életminőség napjainkban, mint amilyen akár az 1800-as években volt.
A 19. század közepén Afrika térképén még számos fehér folt terpeszkedett: Európából nézve a titokzatos, távoli földrész bőven rejtegetett felfedezésre váró titkokat. Magyar László a közép-afrikai térség kutatásával írta be nevét a tudománytörténetbe.
Az 1900-as évek elején a New York-i állatkert lakója volt egy alacsony termetű, bennszülött ruhákba öltöztetett afrikai fiatalember, akit majmokkal együtt, ketrecben mutogattak a látogatóknak. Ota Benga népszerű látványosságnak számított, sokakat viszont felháborított a vele szembeni bánásmód – a férfi sorsa azonban kiszabadulása után sem fordult jobbra.
Napjaink egyik leggyakrabban használt szimbóluma a feltartott hüvelykujj, vagyis a kedvelés, a „lájk” jele az online közösségi médiában, mellyel emberek milliárdjai fejezik ki nap mint nap, hogy valamilyen számukra kedves tartalommal találkoztak. A gesztust már több ezer évvel ezelőtt, az ókorban is használták, akkor azonban még teljesen más jelentéssel bírt.
Valentin-napon roskadoznak a boltok polcai a szívecskés tárgyaktól, és ezt a jelet használjuk, ha szeretnénk kifejezni, hogy valami tetszik, vagy ha éppen szerelmesek vagyunk. De hogyan vált az emberi szív a szeretet és a szerelem szimbólumává?
A 16. századtól kezdve Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendett az úgynevezett Dreckapotheke, amit magyarra leginkább „szennypatika” néven lehet lefordítani. Az elgondolás mögött, miszerint különféle, undort keltő szerves anyagoknak gyógyhatásuk lehet, egyrészt mágikus, másrészt nagyon is racionális megfontolások húzódtak.
1972 januárjában hihetetlen esemény zajlott le Csehszlovákia felett: egy jugoszláv–szerb stewardess több mint tízezer métert zuhant ejtőernyő nélkül egy lángoló repülőből, és csodával határos módon túlélte a katasztrófát. Vesna Vulovićot hősként ünnepelték a szocialista táborban, és máig ő tartja a legnagyobb sikeres szabadesés világrekordját, az átélt borzalmakon azonban sohasem tudott lelkileg túllépni.
Kisebb botrányt okozott, amikor az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a náci diktátor arcára – a kínos incidenst fotó- és filmfelvétel is megörökítette, de vajon ki lehetett a rejtélyes hölgy, és miért akarta mindenáron megcsókolni Hitlert?
A bűnözőkkel, gyilkosokkal gyakran kegyetlen, olykor pedig egészen különös módokon bánt el az igazságszolgáltatás – keveseket ért azonban annyira furcsa vég, mint a hírhedt marokkói sorozatgyilkost, Hádzs Mohammed Mesfevit, akit bűneiért belefalaztattak a hatóságok.
A vásárokon nemcsak a díjnyertes állatokat, a hatalmasra nőtt zöldségeket vagy a kiváló minőségű árucikkeket csodálták meg az odaérkezők, hanem a közszemlére tett csecsemőket és kisgyerekeket is.
Terjed az interneten egy fénykép, melyen – állítólag – a fiatal Adolf Hitler látható, amint egy nagy tömeg közepén ünnepli az első világháború 1914-es kitörését. A fotó számos történelmi témájú és a náci vezérrel foglalkozó könyvben is szerepel, alaposabb vizsgálatok azonban gyanúra adnak okot, miszerint csalással állunk szemben – mi lehet az igazság?
Az erotikus álmokat a középkori hiedelmek szerint a succubus is okozhatta: ez a démoni lény fiatal nők alakját vette fel, hogy megkísértse álmukban a szerencsétlen férfiakat, és ellopja a spermájukat.
