Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ fejlődése az elmúlt 200 évben rohamosan nőtt. Összehasonlíthatatlanul jobb az életminőség napjainkban, mint amilyen akár az 1800-as években volt.
„Bezzeg az én időmben!”, „Azok a régi szép idők!” és hasonló, nosztalgiától csöpögő mondatokat ejtünk ki a szánkon, vagy fogalmazunk meg gondolatban, illetve retró újjáélesztő sorozatokat, filmeket nézünk, vagy csak simán a régi klasszikusokat daráljuk újra és újra. A gondtalan gyermekkorra ácsingózás mellett könnyű felvenni azt a népszerű, pesszimista életszemléletet, hogy a világ egyre csak rosszabb és rosszabb. Ebben természetesen van némi igazság is, azonban a történelem nagy távlatából szemlélve mégis azt kell látnunk, hogy az emberiség, a társadalom, tehát a „világ” fejlődőképes. Ebben a 9 dologban vált jobb hellyé a világ, csak hogy valami pozitívat is láthassunk a jelenlegi helyzetben, ha már az infláció, a klímaváltozás, a Covid és az orosz–ukrán háború nyomasztó valóságától kicsit megcsömörlünk.
1. Megnőtt a várható élettartam
Nem is olyan régen, mindössze két évszázaddal ezelőtt az Egyesült Királyságban mindössze 40 év volt a várható élettartam. Az 1800-as évek környékén beütő ipari forradalom hatására azonban fokozatosan egyre több leélt évre számíthatnak az emberek: az ebben a kategóriában legjobban teljesítő országokban például 36%-os (Japán, 85 évvel), 59%-os (Norvégia, 83 évvel) és 93%-os (Szingapúr, 85 évvel) növekedés történt 2021-re saját korábbi átlagukhoz képest. Ez mind semmi, még a mai modern világ legkisebb várható élettartamú országaiban (csupán 6 országban van ez 60 év alatt) is tovább és egészségesebben élnek az emberek, mint az 1800-as évek Amerikájában vagy Angliájában: Lesothóban, a Dél-Afrikai Köztársaság területén is 53 évre számíthatnak az emberek.
2. Már nem az emberek 90%-a él extrém szegénységben
Elképesztő belegondolni, de az emberiség történelmének nagy részében a népesség 90%-a élt mélyszegénységben, és csupán a krémek krémje úszta meg ezt a sorsot. Az ipari forradalom előtt a többséget egyetlen rossz aratás, közepes sérülés vagy betegség választotta el az azonnali éhezéstől és a fedélnélküliségtől. Ha meg tudta engedni magának valaki, hogy vegyen egy kenyeret, hogy még egy napot túl tudjon élni, akkor nem számított szegénynek. Összehasonlításként: az Egyesült Királyság, amely akkor világhatalom volt, GDP-je 1800-ban kisebb volt, mint az ezredfordulós Zimbabwénak.
A globális szélsőséges szegénység a 17. század első éveiben kezdett csökkenni, de a legnagyobb ütemű mérséklődés 1950-től figyelhető meg, amikor a globalizáció felgyorsította a tudás, a technológia, az erőforrások és a szolgáltatások kereskedelmét és cseréjét. Az 1950 óta eltelt hét évtizedben a globális mélyszegénység 63%-ról 2015-re nagyjából 9,5%-ra csökkent.
3. A beltéri levegőszennyezettség csökkent
A magas szintű beltéri levegőszennyezettség generációkon keresztül rontotta az emberek életminőségét, amikor szilárd bio-tüzelőanyagokat voltak kénytelenek használni fűtésre és főzéshez. A rossz minőségű és nem hatékony szilárd tüzelőanyagok égetése a lakótérben és környékén befeketíti a falakat és a tüdőket egyaránt, aránytalanul nagymértékben befolyásolva az 50 felettiek és az 5 éven aluliak egészségét.
Az 1990 és 2019 közötti közel három évtizedben a háztartási légszennyezésnek tulajdonítható idő előtti halálozások száma az összes országot figyelembe véve több mint 2 millióval csökkent. Ez annak köszönhető, hogy sok helyen át tudtak váltani a szennyező és veszélyes tüzelőanyagok használatáról(fa, szén és faszén) tisztább üzemanyagokra (pl. kerozinra és etanolra). 2000 és 2020 között 49,5%-ról 69%-ra nőtt azok száma, akik a főzéshez tiszta tüzelőanyagokhoz férnek hozzá. Az elektromos áramhoz való hozzáférés pedig még tisztábbá teszi a beltéri levegőt.
4. A történelem során átlagosan most a legkisebb az éhezés
Az étel szempontjából vizsgált történelemre az éhezés és az éhínségek voltak jellemzőek. Azonban az ipari forradalom óta napjainkig négy nagy erő alakította át az élelmiszerrendszerünket: (1) a Bosch–Haber-eljárás a szintetikus műtrágyák előállítására, (2) a Norman Borlaug által bevezetett nagy termőképességű növényfajták, (3) a globalizáció és a kereskedelem növekedése és (4) a tömeges mezőgazdasági iparosítás és gépesítés. Míg az 1860-as és 1940-es évek között 100 000-ből 57 életet követeltek az éhínségek világszerte, addig az 1950-es évek és 2016 között már csak 14,4-en hunytak el emiatt a 100 000-ből, tehát 75%-os javulás történt az éhezés okozta elhalálozás terén.
5. Léteznek vakcinák a betegségekre
Kevés innovációról mondható el, hogy egymilliárd életet megmentett volna, de a vakcinák pont ebbe a kategóriába esnek a tiszta víz, a jobb higiénia és a műtrágya társaságában. Csak a himlő elleni vakcina önmagában 5 millió életet ment meg évente, tehát 1980 és 2018 között 150–200 millió életet. A 15 leggyakoribb védőoltás – a diftériától és a kanyarótól a pertussisig és a rubeoláig – együttesen több milliárd ember életét mentette meg, és ennek legnagyobb haszonélvezői az 5 év alatti gyermekek.
6. Nagyon kevés az analfabéta
Soha nem tudtak ennyien írni-olvasni, soha nem volt ennyire tanult a globális társadalom, mint manapság. A nyomtatás beköszönte előtt túl drágák is lettek volna még a könyvek az átlagember számára, így a 15. századi Angliában például a társadalom 95%-a analfabéta volt. Az extrém alacsony írás-olvasás tudók száma az 1800-as években kezdett el fokozatosan javulni, és az 1930-as évektől számítva váltott át rohamos fejlődésbe.
Míg 1800-ban a 15 év felettiek csupán 12%-a tudott olvasni és írni, addig 2020-ra ez 87%-ra nőtt. Manapság a Föld lakosságának nagy része nem analfabéta, azonban néhány helyen még mindig rendkívül alacsony az írni-olvasni tudók aránya (Afganisztánban 37%, Nigériában 35%, Maliban 31%, Szomáliában pedig mindössze 5%). Ehhez képest a magyarok 25%-a számít funkcionális analfabétának, tehát ugyan tudnak írni és olvasni, de nehezen betűzik ki a dolgokat, és nem teljesen képesek megérteni az olvasott szövegek tartalmát.
7. Biztonságos vízellátás és tisztaság jellemző a legtöbb helyre
Még a 18. században is alig akadt olyan, aki biztonságos vízellátásnak és higiéniának örvendhetett volna, pedig ezek a tényezők létfontosságúak: nélkülük tömeges megbetegedések és halálozások milliárdjait okozták fertőző betegségek. A helyzet egyre javul, bár még 2019-ben is 1,2 millió és 756 ezer halálhoz vezettek a nem megfelelő körülmények ezen a téren. Globálisan 74%-ra ugrott 2021-re (a 2000-es 62%-ról) a népesség azon része, akik biztonságos vízellátáshoz fértek hozzá, a higiéniát illetően pedig 54%-ot értek el 2021-re (2000-ben még csak 29%-ra volt ez jellemző).
8. Csökkent a gyermekhalálozás
Az ipari forradalom előtti időkben régiótól és társadalmi osztálytól függetlenül a gyerekek 40%-a nem élt tovább 5 évnél. A fertőző betegségek és az alultápláltság veszélyeztette az életüket a legjobban. 2021-re azonban a gyermekhalálozás globális átlaga 3,7%-ra csökkent.
9. Gazdasági növekedés
Még ha most gazdasági válságban is vagyunk, jelentős gazdasági növekedés történt az 1820-as évekhez képest. Az 1820 és 2018 közötti években az egy főre jutó GDP inflációval kiigazítva soha nem látott mértékben nőtt meg: 1102 dollárról több mint 15 000 dollárra. A globális termelékenység és jólét hihetetlen mértékű növekedése alapvetően megváltoztatta bolygónkat. A gazdasági növekedés a haladás motorja és az innováció elsődleges mozgatórugója, amely javítja az életszínvonalat és fokozza az általános emberi boldogulást.
