történelem 71 - Dívány

1972 januárjában hihetetlen esemény zajlott le Csehszlovákia felett: egy jugoszláv–szerb stewardess több mint tízezer métert zuhant ejtőernyő nélkül egy lángoló repülőből, és csodával határos módon túlélte a katasztrófát. Vesna Vulovićot hősként ünnepelték a szocialista táborban, és máig ő tartja a legnagyobb sikeres szabadesés világrekordját, az átélt borzalmakon azonban sohasem tudott lelkileg túllépni.

Kisebb botrányt okozott, amikor az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a náci diktátor arcára – a kínos incidenst fotó- és filmfelvétel is megörökítette, de vajon ki lehetett a rejtélyes hölgy, és miért akarta mindenáron megcsókolni Hitlert?

A bűnözőkkel, gyilkosokkal gyakran kegyetlen, olykor pedig egészen különös módokon bánt el az igazságszolgáltatás – keveseket ért azonban annyira furcsa vég, mint a hírhedt marokkói sorozatgyilkost, Hádzs Mohammed Mesfevit, akit bűneiért belefalaztattak a hatóságok.

A vásárokon nemcsak a díjnyertes állatokat, a hatalmasra nőtt zöldségeket vagy a kiváló minőségű árucikkeket csodálták meg az odaérkezők, hanem a közszemlére tett csecsemőket és kisgyerekeket is.

Terjed az interneten egy fénykép, melyen – állítólag – a fiatal Adolf Hitler látható, amint egy nagy tömeg közepén ünnepli az első világháború 1914-es kitörését. A fotó számos történelmi témájú és a náci vezérrel foglalkozó könyvben is szerepel, alaposabb vizsgálatok azonban gyanúra adnak okot, miszerint csalással állunk szemben – mi lehet az igazság?

Az erotikus álmokat a középkori hiedelmek szerint a succubus is okozhatta: ez a démoni lény fiatal nők alakját vette fel, hogy megkísértse álmukban a szerencsétlen férfiakat, és ellopja a spermájukat.

Julie d’Aubigny, ismertebb nevén Mademoiselle de Maupin a párizsi opera legnépszerűbb énekesnőjének és a korszak botrányhősének számított a 17–18. század fordulóján, aki rövid élete során rocksztárokhoz méltó életet élt: párbajhősként és kalandorként lett hírhedt, és férfiakkal és nőkkel egyaránt szerelmi viszonyba bonyolódott, egy alkalommal még halálra is ítélték.

A mai Irak területén, az Eufrátesz folyó partján Kr. e. 2300 környékén alapított Babilon városa rendkívül jelentős szerepet játszott az ókor történetében; az akkádok lakta metropolisz a Kr. e. 18. századtól, a legendás Hammurapi király uralkodásától vált igazi nagyhatalommá (ekkor jött létre az Óbabiloni Birodalom), és egészen a Kr. e. 4. századig virágzott. Az ókori világváros lakóinak élete azonban nem csak játék és mese volt: mai szemmel rendhagyó, sok esetben brutálisan kegyetlen szokások dívtak Babilonban, ahol a szex az élet egyik legfontosabb részének számított, a nőket pedig árveréseken árulták leendő férjüknek.

A 19. században még nem létezett televízió vagy internet, mégsem unatkoztak az emberek: rengeteg szabadidős tevékenységnek hódoltak, melyek némelyike mai szemmel furcsának, sőt, igen bizarrnak is tűnhet. Ezekből válogattunk néhányat.

Az emberiség a történelem kezdete óta fogyaszt alkoholos italokat, a ma ismert sör és bor azonban csak jóval később került a képbe: feltalálásuk előtt a legősibb ital a méz erjesztésével létrehozott mézsör volt, melyet az ókori népek, a vikingek és a középkori Európa lakói is imádtak.

1944. október 28-án, miután Magyarország felének már csaknem felét elfoglalta, Sztálin kiadta a parancsot Budapest megtámadására, s ezzel megkezdődött a magyar főváros több mint száz napig tartó ostroma.

Az ókori Róma társadalmának jelentős részét alkották a polgárjoggal és szabadsággal nem rendelkező rabszolgák, akik a legkülönbözőbb munkákat és feladatokat látták el gazdáik szolgálatában. Milyen volt egy római rabszolga élete a valóságban, mit tehettek meg, és mi volt tiltott számukra, milyen kegyetlenségeket kellett elszenvedniük, és hogyan nyerhették el a szabadságot?