Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A köztudatban többféle belemagyarázásból, szokásrendből származó tévhit kering, a történészek minden eszközzel próbálják irtani ezeket. Az ilyen történelmi tévhitekben egy közös van, futótűzként terjednek, mert megvan bennük az a bizonyos szenzációfaktor.
Szerintünk a tévhitekről lerántani a leplet pont ugyanolyan szenzáció, mint maguk a tévhitek. Egy-kettőnél nem is kell bonyodalmas történeti kutatást végezni, a józan paraszti ész is elvezethet minket a valóság mezejére. Mert van úgy, hogy egy jól hangzó legenda, egy jó sztori beférkőzik a tudomány és a logika elé.
Szeretjük mi is a történeteket, de még jobban szeretjük, ha azok igazak!
Robin Hood egy valós személy volt, vagy sem?
Az angolok Ludas Matyijának története a 12. századra tekint vissza. Az angol mondakör egyik legismertebb hőse, „a tolvajok fejedelme” arról vált híressé, hogy társai segítségével az angliai Nottinghamshire megyében az utazókat fosztogatta. A folklór úgy tartja, amit a gazdagoktól elvett, azt a szegényeknek adta vissza.
Törvényen kívüli társaival, Little Johnnal, Tuck baráttal, Skarlát Will-lel, Muchcsal, a molnár fiával a sherwoodi erdőben éltek, legalábbis a legenda szerint. A legrégebbi szöveg, amelyben a nevét is megtaláljuk, az 1370 táján keletkezett allegorikus elbeszélő költemény, a Piers Plowman. Ebben egy pap a következőt jelenti ki: „A miatyánkot nem tudom tökéletesen, de ismerek néhány verset Robin Hoodról.”
A következő században balladák idézték fel Robin alakját, 1500 táján pedig megszületett az első könyv az életéről. Ezek szerint Robin de Loxley nemesember volt, akit árulással vádoltak meg. Ő erre társaival együtt gerillaháborút indított a sherwoodi erdőből, és Robin Hood, vagyis Csuklyás Robin néven alaposan megkeserítette a nottinghami seriff (a király által kinevezett, helyi főtisztviselő) életét.
Ezt követően minden évszázadban felbukkantak balladák, amik a híres Robin Hoodról szóltak, a krónikások újra és újra elvettek valamit vagy éppen hozzáköltöttek a történethez.
Az ifjú VIII. Henrik például több alkalommal is magára öltötte a legendás személyiség zöld ruháját, ekkora népszerűségnek örvendett a figura a múltban.
Manapság a történészek többsége úgy vélekedik, hogy valószínűleg több középkori törvényen kívüli is viselte a rendkívül elterjedt Robin nevet (a Robert név becenevét), s hordott csuklyát (hoodot). Vagyis nem egy, hanem nagyon is sok Robin Hood létezett.
Hitler zsidó volt, vagy sem?
Hallottad már te is ezt az ironikus fordulatot Hitler származásáról? Meglepő talán, de először a müncheni kávéházakban lehetett arról pletykákat hallani az 1920-as évek elején, hogy Hitler felmenői között zsidók is voltak. A Führer hatalomra jutása után már a külföldi sajtó is elkezdte terjeszteni, mígnem a legenda végleges változatát Hans Frank, Lengyelország nem annektált részének volt főkormányzója öntötte formába, amikor nürnbergi cellájában kivégzése előtt lediktálta emlékiratait. Frank szerint Hitler 1930 végén megbízta, hogy nézzen utána családja történetének. Egyik unokaöccse állítólag azzal fenyegette meg, közzéteszi, hogy a Führer igazi nagyapja egy Leopold Frankenberger nevű, grazi zsidó volt.
Hitler apai nagyanyja, Maria Anna Schicklgruber (1795–1847) ugyanis akkor hozta világra Hitler apját, Alois Schicklgrubert (1837–1903), amikor Frankenbergerék szakácsnője volt, s a család még éveken át támogatta őt anyagilag. Hitler állítólag azzal magyarázta a történteket, hogy az ő nagyanyja megtévesztette Frankenbergert. Elhitette vele, hogy ő a gyermeke apja, mert szüksége volt az anyagi támogatásra.
Ian Kershaw, Hitler egyik legterjedelmesebb és legmodernebb életrajzának szerzője szerint egyetlen szó sem igaz ebből. A kötet szerint arra sincs bizonyíték, hogy Hitler nagyanyja egyáltalán járt volna Grazban. Nem tudjuk pontosan, ki volt Hitler apai nagyapja, mert apja, Alois Schicklgruber törvénytelen születésű volt.
Több teória létezik, az egyik szerint Johann Nepomuk Hiedler (1807–1888) volt az apa, aki az anya halála után örökbe fogadta Aloist. Örökösévé is megtette, azzal a feltétellel, hogy felveszi a nevét. 1876. június 6-ától tehát
Alois Schicklgruber új vezetéknevet kapott, a Hiedler („kisbirtokos”) név kevésbé parasztos formában leírt változatát, a Hitlert.
A kínai nagy fal valóban látható a Holdról is?
A kínai nagy fal kapcsán leggyakrabban emlegetett legenda úgy hangzik, hogy ez az egyetlen emberi kéz emelte építmény, amely a Holdról is látható. De mégis hogyan lehetne a Földtől átlagosan 384 393 kilométerre lévő Holdról megpillantani egy legszélesebb részén is mindössze 9,1 méteres földi építményt, amelynek ráadásul a színe is beleolvad a környezetébe?
Norberto López-Gil, a Murciai Egyetem professzora szerint a kínai nagy falat már 160 kilométer távolságból is ugyanolyan nehéz lehet felismerni, mint egy két centiméter vastagságú kábelt fél kilométerről.
De mégis, honnan származhat ez a legenda? A XVIII. századi, felvilágosult tudósok és írók körében igen nagyra becsülték a kínai tudományt és művészetet. Aligha véletlen, hogy a Wikipédia szerint William Stukeley (1687–1765) angol régész említette meg először ezt a tévhitet egy levelében 1754-ben. Az észak-angliai Hadrianus faláról írva így fogalmazott: „E nyolcvan mérföld körüli falat csak a Kínai Fal múlja felül, amely a Földgolyó egyik jellegzetessége, és a Holdról is felismerhető.”
Aztán századokon át újra és újra felbukkant a Kínát bemutató leírásokban, bekerült a legtöbb útirajzba és történelemkönyvbe, és még akkor sem kérdőjelezték meg, amikor már a tudomány nyilvánvalóvá tette, hogy semmi alapja nincs. Amikor 2003-ban Yang Liwei, az első kínai űrhajós visszatért az űrből, maga is bevallotta, hogy nem látta odafentről a falat. A kínai kormány kérésére azonban ezt a megnyilatkozását kihagyták a hivatalos jelentésekből.
A fenti írás alapjául Hahner Péter Újabb 100 Történelmi Tévhit című könyvét használtuk fel, amiben szó van Dózsa György haláltusájáról is. Izzó vaskoronával a fején, tüzes vastrónuson égett el élve a leghíresebb magyar parasztvezér, hívei pedig ettek a húsából – vajon mennyi igaz a történetből?
