Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Melyik mulatóban lógtak a csilláron is táncosnők? Miért díszítik félmeztelen női szobrok egy Bródy Sándor utcai ház homlokzatát? Melyik ma élő celebet szervezte be „Katicabogár” néven az állambiztonság? Mindez és még sokkal több titok feltárul Kordos Szabolcs legújabb könyvéből.
Nem tudom, a kedves olvasó hogy van vele, én mindig szerettem szabad óráimban a budapesti belvárosban barangolni. Rácsodálkozni a falakat tartó izmos óriásokra és kecses női alakokra, felfedezni egy-egy meglepő vagy különös szobrot vagy díszítőelemet a házak homlokzatán. Merengeni azon, hogy miről mesélnének a falak, ha mesélni tudnának, és beleborzongani az érzésbe, hogy a falak már akkor is itt álltak, amikor én még nem voltam, és akkor is megmaradnak, amikor már sem én, sem a ma ismert világunk nem lesz sehol.
Néha még azt is elgondolom, mit szólna Ady Endre vagy Krúdy Gyula, ha meglátná a körúton araszoló Combinót, az óbudai panelrengeteget, a fiákerek helyett száguldozó autókat, a Thököly és Stefánia úti villasoron az „uszályos delnők” helyett a korunk divatja vagy praktikus szempontjai alapján öltözött, rohanó budapestieket, akik a telefonjukba mélyednek. Keresnék-e a Margitszigeten a Nagyszállót, amely annyi írónak-költőnek szolgált otthonául, és aminek a második világháború után csak a hűlt helye maradt? A lakók pedig már legfeljebb régi képeslapokon vagy fényképeken köszönnek vissza.
Boszorkányok a Gellért-hegyen
Kordos Szabolcs Egy város titkai című, fényképekkel gazdagon illusztrált kötetében Budapest legendáinak és legendás budapestieknek a nyomába ered, és közel harminc történetet mesél el a múltból. Kiderül például, hogy a Margitszigetnek volt egy kistestvére, az úgynevezett Fürdő-sziget, amely gyakorlatilag egy ókori wellnessközpontként üzemelt, és hőforrásai miatt méltán népszerű volt, egészen az 1800-as évekig, amikor az árvizek és a folyószabályozások miatt végleg elnyelte a hullámsír. A Gellért-hegy sem népszerű kirándulóhelyként híresült el a középkorban: a budaiak meg voltak róla győződve, hogy a szikla természetfeletti események helyszíne, és a hegy borospincéiben éjjelente boszorkányok bagzanak magával az ördöggel. Kevesen tudják azt is, hogy Budapest szívében van egy elátkozott hely, ahol az 1800-as évek végéig összegyűltek a véres izgalmakra szomjazó városlakók, hogy végignézzék az akasztásokat, majd féktelen tivornyázással vagy tömegverekedéssel „lazítsanak”.
A századforduló „bujálkodási hotspotja”
Kordos Szabolcs könyvében nemcsak a régmúlt, hanem a századforduló kultikus helyszínei is megelevenednek. Így például a Kék Macska mulató, vagyis – a szerző kifejezésével élve - „Európa bujálkodási hotspotja”, ahol az angol trónörökös és az osztrák főherceg együtt mulatott. De találkozhatunk a könyv lapjain a századforduló számos legendás épületével és szereplőjével: kiderül, ki és hol kapta rajta Ady Endrét két hölgy társaságában; hol lakott Móricz Zsigmond, mi a pompázatos Gresham-palota vagy a Király és a Nagymező utca sarkán álló, különös Pekáry-ház története.
Egy lábfetisiszta a múltból
Természetesen megvoltak a századforduló Budapestjének is a maga celebjei: például Freystädtler Jenő, a huncut, fekete bajszú „pasa”, aki kifogástalan eleganciájáról, mérhetetlen vagyonáról vált híressé úri körökben – no meg arról, hogy Múzeum körúti lakásának lépcsőkorlátjait arannyal vonta be, szép számú szeretőinek lábáról pedig arany- és bronzöntvényeket készíttetett. Freystädtler imádottjának, Jákó Amália színésznőnek két bérpalotát is építtetett, miután örökbe fogadta (!). A Bródy Sándor utca 46. szám alatti ház homlokzatát őrző félmeztelen női alakok híven tükrözik Freystädtler szenvedélyét a női nem iránt – a történet mindazonáltal nem végződött happy enddel, mint azt a könyvből megtudhatjuk.
Pincérnők és kéjhölgyek a szocializmus szolgálatában
A közelmúlt, a Kádár-kori Budapest izgalmas helyszínei és történetei is megjelennek a kötetben. Az államszocializmus egyik „vörös lámpás házának”, a Mambó bárnak a történetéből például kiderül, hogyan fonódott össze a hetvenes években a szex, a szocializmus és a titkosszolgálatok tevékenysége: a titkosszolgálat parancsára létrehozott szocialista night clubban az a remény vezérelte az elvtársakat, hogy a külföldi diplomaták majd „ágyban, párnák közt” árulják el féltett titkaikat.
A pincérnők, konzumhölgyek, szobalányok nemritkán az állambiztonság szolgálatában álltak, a szobákat és a bárt bepoloskázták.
Gondoskodtak arról is, hogy megfelelő külsejű leányok várják a vasfüggöny mögötti erotikára szomjas diplomatákat – egyikük, Staller Ilona akkor Katicabogár fedőnéven dolgozott, ma már Cicciolinaként ismerjük. (A kelet-európai szexlokál végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ennek okait is megtudhatjuk a könyvből.)
Egy város titkai
Kordos Szabolcs huszonkilenc budapesti helyszínhez köthető izgalmas történetet mesél el. Olvashatunk még a budai Vár gyomrában található hajdani, szigorúan titkos kincstárról, a budafoki Törley-birodalomról, az Arizona mulató fülledt világáról és üdvöskéiről, akik időnként csilláron ereszkedtek alá a mulatóban. A budai Vár alatt húzódó titkos alagutak világa, Liszt Ferenc, Karády Katalin vagy a Titanic magyar orvosának otthona, valamint többek között az Astoria gazdag és izgalmas története is megelevenedik az impozáns kivitelezésű könyv lapjain. Az Egy város titkai akár karácsonyi ajándéknak is tökéletes választás: aki ajándékba kapja, garantáltan izgalmas órákat fog eltölteni a könyv társaságában. (Kordos Szabolcs: Egy város titkai. 21. Század Kiadó, Budapest, 2022.)
