történelem 69 - Dívány

A brit királyi család történetében gyakoriak a botrányok és a sötét foltok: egy kevésbé ismert szégyenfolt Fülöp herceg anyai nagybátyja és III. Károly király keresztapja, Mountbatten Lajos Ferenc herceg személye, aki hűséges államférfiként és katonatisztként szolgálta Nagy-Britanniát, miközben szexuális ragadozóként kisfiúk és kamaszok tucatjait rontotta meg. Az ír terroristák által meggyilkolt herceg pedofil hajlama nyílt titok volt a brit elit köreiben, személye azonban mind életében, mind halála után érinthetetlennek számított.

Budapest történetének egyik legnagyobb tűzvésze 1903. augusztus 24-én tört ki, amikor a hatalmas, többemeletes Párisi Nagy Áruházat – a hiányos biztonsági intézkedések következtében – lángok borították el. Több tucat ember ragadt bent a népszerű áruházban, akik közül sokan az ablakból kiugorva próbálták menteni magukat.

A reggae-zene és a rasztafárik hazájaként ismert Jamaicát 300 éven keresztül uralták a britek, mely időszak alatt számos konfliktus tört ki az európai gyarmatosítók és a rabszolgaként betelepített feketék között. Az angolellenes lázadások egyik kulcsfigurájának számít Nanny, a 18. században élt rettenthetetlen női gerillavezér, akinek irányítása alatt a felszabadult rabszolgák meghátrálásra kényszerítették a túlerőben lévő briteket – ma ő az egyetlen nő a szigetország hét nemzeti hőse között.

Az altesti humor nem a modern kor találmánya, már évezredekkel Adam Sandler és Rob Schneider filmjei előtt szívesen derültek az emberek a testnedvekkel és gázokkal kapcsolatos, intellektuálisnak nem igazán nevezhető viccelődésen. A „műfaj” legjelentősebb képviselője II. Henrik angol király udvari bolondja, Roland volt, aki művészi szintre emelte a szellentést, és ezért mesés vagyonban részesített ura és parancsolója.

Az amerikai feketékkel szembeni megkülönböztetés sokkoló tanúsága lett az 1964-ben készült híres fotó, mely egy férfit ábrázol, amint éppen sósavat önt az úszómedencébe, hogy elűzze onnét a színes bőrű fürdőzőket. A Floridában történt incidenst a leghíresebb polgárjogi harcos, Martin Luther King meghurcolása miatti tiltakozás váltotta ki.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Az egyiptomi múmiák napjainkban műkincsnek számítanak, a múltban azonban az európaiak sem a holtak nyugalmát, sem az ókori kultúra szentségét nem tisztelték: a múmiákat rengeteg, mai szemmel bizarr módon hasznosították, például megették őket a jó egészségük érdekében.

A köztudatban többféle belemagyarázásból, szokásrendből származó tévhit kering, a történészek minden eszközzel próbálják irtani ezeket. Az ilyen történelmi tévhitekben egy közös van, futótűzként terjednek, mert megvan bennük az a bizonyos szenzációfaktor.

Hannoveri rémként, vámpírként és farkasemberként emlegették az 1920-as évek rettegett német sorozatgyilkosát, Fritz Haarmannt, aki fiatal fiúkat csalt el, hogy bestiális módon végezzen velük, sőt – ha hihetünk a híreszteléseknek –, később eladta a húsukat a feketepiacon. A lelkileg súlyosan sérült férfinak sokáig a rendőrség falazott.

Harry Haft könnyűsúlyú profi bokszoló 1949-ben a legendás Rocky Marciano ellen lépett szorítóba, néhány évvel korábban azonban szó szerint a túlélésért harcolt: a lengyel zsidó születésű ökölvívónak az életéért kellett bokszolnia a nácik haláltáborában, fogvatartói szórakoztatására.

Ma már nem titok, mi volt az, sőt, az orvostudomány millió bizonyítékot talált arra, mennyire egészséges.

Az 1900-as évek elején kitört mexikói forradalomban nem csak férfiak harcoltak egymás ellen. A soldaderáknak nevezett nők olyan bátran küzdöttek, hogy néha még a csatatéren is felülmúlták a férfiakat. Történetüket mégis majdnem elfelejtették.