történelem 68 - Dívány

A csernobili és a fukusimai atomkatasztrófák minden idők legsúlyosabb nukleáris baleseteként vonultak be a történelembe – azonban kevesen tudják, hogy 1979-ben egy amerikai atomerőműben is hasonló baleset következett be, és csupán a szerencsén múlt, hogy az ügyből nem lett az említettekhez mérhető masszív tragédia. Mi történt pontosan a pennsylvaniai Three Mile-szigeten?

Világjárvány, háború, energiaválság… Könnyen mondhatjuk, hogy a legborzalmasabb évek köszöntöttek ránk, de vajon mennyire igaz ez az állítás? Mikor lehetett valóban a legszörnyűbb a Földön és Európában élni? Összeszedtük, a szakértők melyik éveket tekintik a legrosszabbaknak a világtörténelemben.

Valentyina Tyereskova, aki ma már jóval túl van a nyolcadik X-en, azzal írta be magát a történelemkönyvekbe, hogy ő volt az első nő, aki megkerülte a Földet. Nem is egyszer: mindjárt 48-szor.

A Szovjetunió vezetőjét nem engedték be Disneylandbe, ezért elhatározta, saját élménypark-komplexumot épít odahaza, ami még az amerikai csodaparkot is túlszárnyalja: Hruscsov semmi pénzt és energiát nem sajnált a gigaprojekt megvalósításához, a terv mégis kudarcba fulladt.

A világ egyik legfontosabb valutája az amerikai dollár, melynek jelét mindenki ismeri – gyakran a gazdagság szimbólumaként –, de miért éppen egy áthúzott S betűvel jelölik az USA pénznemét? Mai Szimbólumvadászunkban a legismertebb pénznem jelének nyomába eredünk.

A karácsony már a középkorban fontos ünnepnek és az év egyik leginkább várt időszakának számított: a családok együtt ünnepeltek, és gyakran féktelen lakomázásba és dorbézolásba torkolltak az ünnepi vigasságok. Számos, ma ismert karácsonyi hagyomány gyökerei a középkorig nyúlnak vissza, míg az ünneppel kapcsolatos egyéb szokásokat régen elfeledtük.

Kasztner Rezső zsidók ezreit mentette meg vonaton a vészkorszakban, mégis azzal vádolták a háború után, hogy a nácikkal kollaborált.

Az, hogy mit hoz a jövő, mindig is foglalkoztatta az emberiséget. Ma már nem kell ezoterikus jóslásokra vagy az írók fantáziára hagyatkozni: a jövőkutatók tudományos módszerekkel próbálják előrevetíteni, mi várhat ránk vagy a következő nemzedékekre a jövőben. Lássuk, mit jövendöltek a hetvenes-nyolcvanas években az ezredforduló utáni időszakra!

Sződemeter, Alsósztregova, Monok… Néhány száz vagy néhány ezer fős helységek nevei is ismerősen csenghetnek, hiszen történelmünk és irodalmunk számos nagy alakja látta meg hasonló kistelepüléseken a napvilágot. Teszteld velünk a tudásod, és derítsd ki, emlékszel-e a híres magyarok szülőhelyére!

A hidegháború korszakának és Európa kettéosztottságának talán legemblematikusabb építménye volt a Kelet- és Nyugat-Berlint elválasztó, őrtornyokkal ellátott betonfal, melyen fennállása 28 éve alatt több mint 100 ezer NDK-állampolgár próbált, akár az élete árán is, átszökni. Egy ízben azonban, karácsony alkalmából, megnyitották a szigorúan őrzött határpontokat, és megengedték a fal által szétválasztott családoknak, hogy együtt ünnepelhessenek.

1960 júniusában négy finn tizenéves kempingezett a Helsinkitől 20 kilométerre található Bodom-tó partján, nem sejtve, hogy a kellemes nyári kikapcsolódás hamarosan rémálommá változik. Az éjszaka leple alatt horrorfilmbe illő módon a kamaszokra támadtak, és a sátrukban lekaszabolták hármójukat – a brutális gyilkosság máig kriminalisztikai rejtélynek számít, a tettest hat évtized alatt sem sikerült megtalálni, pedig több gyanúsított is akadt.

Az összeérintett, kör alakot formázó mutató- és hüvelykujjal és a többi ujj kinyújtásával mutatott oké kézjel évezredek óta jelen van a nyugati kultúrában, de vajon hogyan nyerte el mai jelentését, miért tekintik egyesek rasszista gesztusnak, és miért nem ajánlott Brazíliában bárkinek is felmutatnunk? Mai Szimbólumvadászunkban ezekre (is) keressük a választ.