történelem 67 - Dívány

Tíz hónappal azután, hogy a bolsevikok átvették a hatalmat Oroszországban, három mérgezett pisztolygolyó majdnem kioltotta a munkásgyűlésre igyekvő Vlagyimir Lenin életét. A kommunista vezető csak a szerencsének köszönheti, hogy túlélte a merényletet, de ki volt a rejtélyes, fiatal nő, Fanni Kaplan, akinek kezében eldördült a fegyver, és miért akarta megölni őt?

A Hansen-betegség, vagyis közismert nevén a lepra, napjainkban gyógyítható és ritka betegségnek számít, a középkorban azonban gyakran találkoztak vele az emberek, és súlyos tünetekkel sújtotta azokat, akik elkapták. A köztudatban a középkori leprások kiátkozottként, közutálatot és félelmet keltő „lényekként” élnek, de tényleg így volt a valóságban?

A bostoni maraton versenyigazgatója rávetette magát az egyik versenyzőre, megpróbálta letépni a rajtszámát és kiebrudalni őt a futásban részt vevők közül – 1967-et írtunk, a versenyző, Kathrine Switzer bűne pedig az volt, hogy nőként indult el a híres versenyen. Az incidenst világhírű fotó örökítette meg, mely rávilágított a sportban tapasztalható szexuális diszkrimináció megdöbbentő mértékére.

Szenes Hanna a második világháborúban a brit hadsereg különleges bevetési osztagjának tagjaként érkezett vissza Magyarországra. Szinte azonnal elfogták, és alig 23 évesen kivégezték.

Máig rejtély, pontosan mi történt a kis dél-svédországi farmon, ahol egy fiatal feleség megfojtott holttestére bukkantak a hatóságok – a nővel anyósa és fia végezhettek, akik állítólag vérfertőző viszonyban álltak egymással. A 19. század végén történt, yngsjöi gyilkosságként emlegetett ügy máig a svéd kriminalisztikatörténet egyik legtöbbet vitatott esetének számít.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

1967. április 21-én Szvetlana Allilujeva, Joszif Sztálin lánya egy Swissair repülőgép lépcsőjén lépegetett lefelé a New York-i Kennedy repülőtéren. A negyvenegy éves nő elegáns fehér, kétsoros blézert viselt. „Üdvözlök mindenkit!” – kiáltotta, amikor meglátta az eseményekről tudósító riporterek hadát. „Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek.”

Biztosan te is mutattál már fityiszt, más néven fügét, mely kézmozdulat idehaza elsősorban gúnyos lekicsinylést, csúfolódást fejez ki, azonban más kultúrákban, sőt, a magyar népi hiedelemvilágban is egészen eltérő jelentésekkel bír. Az egyik legismertebb kézmozdulat eredetének és számtalan jelentésváltozatának jártunk utána mai Szimbólumvadász cikkünkben.

Ismerkedni régen sem volt egyszerű, de dédanyáink és dédapáink akkor is feltalálták magukat, ha a báli szezonban épp nem sikerült egyetlen valamirevaló kérőt vagy úrileányt sem behálózni.

A legtöbb ember már akkor rendkívül szerencsésnek érezheti magát, ha egyetlen tömegszerencsétlenséget túlél – az elsüllyeszthetetlennek becézett ír nővér, Violet Jessop azonban hihetetlen módon öt éven belül három hajó katasztrófáját vészelte át, köztük a legendás Titanicét.

A történelem első név szerint ismert szerzője Enhéduanna volt, egy akkád hercegnő. Az akkád király, Sarrukín lányaként Enhéduanna nemcsak jelentős vallási, politikai és gazdasági befolyást gyakorolt, hanem rendkívüli sumér nyelvű műveivel kitörölhetetlen nyomot hagyott a világirodalomban.

Jól ismered hazánk településeit? Azt is tudod, melyik magyar városban milyen híres szobor található? Kvízünkben próbára teheted földrajzi és kulturális ismereteidet! Hajrá!