Schratt Katalin, a bécsi Burgtheater ünnepelt sztárja három évtizeden keresztül volt Ferenc József osztrák császár és magyar király barátnője és legközelebbi bizalmasa. Az őszinte, visszafogott kapcsolatról Erzsébet császárné nemcsak tudott, de még bátorította is azt.
A Szabadság híd tetején található turulszoborról sajnos ma is gyakran próbálják a Dunába vetni magukat az öngyilkosjelöltek – a hídon történt első tragikus haláleset azonban nem öngyilkosság, hanem egy őrült mutatvány miatt következett be 1912-ben, amikor egy kamasz fiú abban a reményben ugrott le a turulról, hogy a produkciónak hála felfigyel rá a világ, és filmsztár válik belőle.
A világtörténelem alakulására ugyan kevés befolyással bírt, hogy hordtak-e zoknit, vagy hogy tudták-e, milyen évet írunk, mégis érdekes belegondolni a középkori emberek mindennapjaiba.
Míg a zsidóüldözés alatt mindenki azon igyekezett, hogy elkerülje a gettókat és a haláltáborokat, 1940-ben egy lengyel férfi, Witold Pilecki önként jelentkezett, hogy bebörtönözzék Auschwitzban.
El tudod képzelni, hogyan alakult volna Magyarország történelme, ha a kiugrási kísérlet nem hiúsul meg? Ha semleges övezet marad, és afféle „keleti Svájc” lesz belőle, ahol Kádár János rendőrkapitány lesz, Bibó István pedig főpolgármester? Ahol a hatvanas években fellép a Beatles? Vagy épp ellenkezőleg: mi lett volna, ha a németek nyerik a második világháborút, és felosztják Amerikát kedvük szerint? Az alternatív történelmi regényekben az írók fantáziája nem ismer lehetetlent.
Szörényi Éva a háború előtt és után is a magyar film és színház ünnepelt sztárja volt, az 1956-os forradalom leverését követően mégis menekülni kényszerült: férjével és fiaival kalandos úton, csak a szerencsének köszönhetően jutottak ki Magyarországról és kerültek az Egyesült Államokba, ahol a színésznő az emigráns magyar közösség oszlopává vált.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Egy ókori tábornok szarkofágjában találták meg azt az eddig ismert legrégebbi szerelmes levelet, amit a feltételezések szerint 2300 évvel ezelőtt írtak. Az ereklye eredetileg gyászbeszéd lehetett, és különlegessége, hogy megnevezi a levél szerzőjét és címzettjét is.
A második világháború utolsó hónapjaiban is szövődtek szerelmek; például egy ünnepelt revüprimadonna és egy ifjú, ám lelkes arisztokrata között. Találkozásuk azonban – főként a színésznő, Déry Sári számára – végzetesnek bizonyult.
Ha meghalljuk a Himmler, Göring vagy Höss vezetéknevet, még ma is a náci Németország borzalmaira asszociálunk. Milyen lehet együtt élni ezeknek a neveknek az örökségével? Lehetséges-e feldolgozni azokat a bűnöket, amelyeket a felmenők követtek el? És aki bűntudatot mutat a média előtt, valóban őszinte-e, vagy csak érdekek vezérlik?
Az egész arcát és testét dús, vastag szőr borította az orosz Fjodor (angolosan Fedor) Jefticsovnak, aki több nyelven beszélt, mégis cirkuszi látványosságként – farkasemberként és kutyaarcú fiúként – lett híres Amerika- és Európa-szerte.
A barbershopok, vagyis borbélyszalonok divatossá válásának és szélesebb körű elterjedésének köszönhetően idehaza is egyre gyakrabban találkozhatunk az utcán vagy épp a plázákban a főként angolszász országokban elterjedt piros-fehér, olykor piros-fehér-kék csíkos, forgó „borbélyrúddal”. De vajon mit jelképez pontosan ez a furcsa cégér? Most megtudhatod a választ.
