történelem 65 - Dívány

A szerelmesek ünnepéről, a Valentin-napról, vagy magyarosan Bálint-napról sokan azt hiszik, modern kori találmány, eredete azonban a messze múltba, egészen az ókorba nyúlik vissza. A február 14-én tartott Valentin-nap a keresztény Szent Bálint vértanú ünnepeként indult, azonban a katolikus egyház egy korábbi, pogány ünnepre építette rá, amely nem egészen a szeretetről, inkább valami sokkal brutálisabbról szólt.

1950-ben kezdődött meg a Rákosi-rendszer által kuláknak vagy rendszerellenesnek ítélt családok kálváriája. A rendszer ellenségeit – hajdani földbirtokosokat, papokat, csendőröket és családtagjaikat, akik között éppúgy volt csecsemő, mint aggastyán – lakóhelyük elhagyására kényszerítették, és kuláknak bélyegzett családokhoz, vagy rosszabb esetben zárt táborokba száműzték.

A 16. századi feudális Japán egyik legkülönösebb figurájának számított Jaszuke, a hórihorgas, afrikai származású férfi, a történelem első külföldi, nem japán személye, aki szamuráj harcosként szolgálhatott. A fekete bőrű szamuráj alakját legendák övezik, története a legizgalmasabb szamurájfilmekkel is versenyre kelhet.

Az egész világon elterjedt az a nézet, ami szerint annak idején a nők gyűjtögettek, ültek a barlangban, szülték a gyerekeket, a férfiak pedig vadásztak, portyáztak, és ellátták hússal a közösséget. No ez a teória látszik megdőlni végre.

A leghíresebb amerikai elnök, Abraham Lincoln bátran helytállt és győzedelmeskedett a polgárháborúban, felszabadította a rabszolgákat, és végül véres merénylet áldozatává vált. Kevesen tudják azonban, hogy a legendás államférfi családi életét tragédiák árnyékolták be: négy gyermekéből hárman tragikusan fiatalon hunytak el, köztük kedvenc fia, William, akit 11 évesen a Fehér Házban ért a halál.

Jelentős feltűnést keltett 1915-ben Nagyvárad utcáin egy talpig bakaruhába öltözött, éjfekete bőrű, mosolygós férfi, Ali Mahmud, aki önként jelentkezett választott hazája szolgálatára az első világháborúban. Az Osztrák–Magyar Monarchia egyetlen színes bőrű katonájáról szinte semmilyen biztos információ, csupán legendák maradtak az utókorra.

Tíz hónappal azután, hogy a bolsevikok átvették a hatalmat Oroszországban, három mérgezett pisztolygolyó majdnem kioltotta a munkásgyűlésre igyekvő Vlagyimir Lenin életét. A kommunista vezető csak a szerencsének köszönheti, hogy túlélte a merényletet, de ki volt a rejtélyes, fiatal nő, Fanni Kaplan, akinek kezében eldördült a fegyver, és miért akarta megölni őt?

A Hansen-betegség, vagyis közismert nevén a lepra, napjainkban gyógyítható és ritka betegségnek számít, a középkorban azonban gyakran találkoztak vele az emberek, és súlyos tünetekkel sújtotta azokat, akik elkapták. A köztudatban a középkori leprások kiátkozottként, közutálatot és félelmet keltő „lényekként” élnek, de tényleg így volt a valóságban?

A bostoni maraton versenyigazgatója rávetette magát az egyik versenyzőre, megpróbálta letépni a rajtszámát és kiebrudalni őt a futásban részt vevők közül – 1967-et írtunk, a versenyző, Kathrine Switzer bűne pedig az volt, hogy nőként indult el a híres versenyen. Az incidenst világhírű fotó örökítette meg, mely rávilágított a sportban tapasztalható szexuális diszkrimináció megdöbbentő mértékére.

Szenes Hanna a második világháborúban a brit hadsereg különleges bevetési osztagjának tagjaként érkezett vissza Magyarországra. Szinte azonnal elfogták, és alig 23 évesen kivégezték.

Máig rejtély, pontosan mi történt a kis dél-svédországi farmon, ahol egy fiatal feleség megfojtott holttestére bukkantak a hatóságok – a nővel anyósa és fia végezhettek, akik állítólag vérfertőző viszonyban álltak egymással. A 19. század végén történt, yngsjöi gyilkosságként emlegetett ügy máig a svéd kriminalisztikatörténet egyik legtöbbet vitatott esetének számít.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.