Nem csak elvették a gyereküket, másképp is kínozták az egyedülálló anyákat Írországban

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha egy lány nem volt még férjnél, de teherbe esett – akár úgy, hogy megerőszakolták –, családja gyorsan bedugta egy szülőotthonba. Ezek a hírhedt intézmények elképesztő kegyetlenséggel bántak a nőkkel: azt sulykolták beléjük, hogy minden szenvedésük a büntetésük része, amiért vétettek a szabályok ellen.

Ne essünk tévedésbe: apácák és ápolónők által irányított szülőotthonok mindenhol működtek, nem csupán Írországban. Őket a történészek inkább azért emelik ki, mert náluk hozták létre a legtöbb ilyet, olyannyira, hogy 1967-ben a házasságon kívül született ír babák 97 százalékát örökbe adták. Sorsukat nemcsak ezzel pecsételték meg, de azzal is, hogy valódi szüleik adatait titkolták, hamisították, olykor meg is semmisítették, így szinte esélyük sem volt kideríteni, valójában honnan származnak. 

Nyolcvan év. Ennyi időn keresztül nyomorították meg anyák és gyerekek életét Írországban folyamatosan. Következményei máig kihatnak, hiszen nagyon sokan keresik szüleiket, testvéreiket, sőt anyák is élnek még, akiket családjuk suttyomban a szülőotthonba csempészett – nehogy a faluban vagy a városban megtudják, hogy megesett a lányuk –, ahol egy életre elég testi-lelki kínt szenvedtek el. Sokuk soha nem jött helyre, hiszen melyik nő tudná elfogadni, hogy szó nélkül elveszik tőle a gyerekét (ha meghalt, akkor el sem temethette), annak további sorsáról semmit sem tud, őt pedig nemhogy hazaengedik, de állatként kezelik, aki megérdemel minden büntetést, és azért zárják magas falak közé, nehogy megfertőzze bűnével a normális, tisztességes embereket?

A leghírhedtebb írországi szülőotthon Tuam városában működött
Fotó: Charles McQuillan / Getty Images Hungary

Az írországi szülőotthonok borzalmai

A leghírhedtebb otthon Tuamban működött, itt véletlenül, gyerekek találták meg azt a tömegsírt, ahová az elhunyt babákat temették név és minden jelzés nélkül. Legalább 800 holttestet dobhattak a ciszternába. Hogy miért? Mert azok, akik a szülőotthonba kerültek, a közvélekedés szerint nagyjából az állatokkal voltak egyenértékűek. A terhes nők nem kaptak egészségügyi ellátást, sokuk rendes ételt sem, keményen dolgoztatták őket a szülésig, miközben folyamatosan sulykolták beléjük alsóbbrendűségüket. Ha a babájuk megszületett – ahol fájdalomcsillapításról például szó sem eshetett, hiszen ez is a büntetés része volt –, azonnal elvették tőlük. Ha túlélték az első pár hetet – egyáltalán nem tekintették tragédiának, ha egy „bűnös” gyereklánytól született kicsi meghalt –, kaptak valami bibliai nevet, és onnantól kezdve elkülönítve, a többi babával együtt várták, hogy örökbe adják őket tisztességes, katolikus pároknak, akiket Isten addig nem ajándékozott meg gyermekkel.

Hol vannak most az áldozatok?

Sok gyerek került más országba, többek között Amerikába is. A papírokat vagy ki sem töltötték, vagy útközben elvesztek, így nagyon nehéz visszakövetni, kinek kik voltak a szülei – a szülőotthonban álnéven tartózkodtak az anyák, nehogy kiderüljön szégyenteljes titkuk, az apákat gyakran nem is értesítették, az így születő gyerekeket pedig szintén kitaszítottként kezelték. Mindenki kapaszkodjon. az utolsó ilyen szülőotthont a kilencvenes években zárták be. Csak találgatni tudunk, hányan keresik még ma is gyermekeiket, szüleiket, hány életet tettek tönkre örökre

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.