Már 17. századi európai festményeken is feltűnik az ikonikus kék szövet, de a jellegzetes szegecsek nem voltak teljes története során a ruhadarab részei: csak a 19. század végén kerültek fel a farmernadrágra.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Az 1980-as évtizednek rengeteg emlékezetes pillanatot és történelmi eseményt köszönhetünk Magyarországon és a világon egyaránt. Összeszedtük azokat az ikonikus eseményeket, mozzanatokat, melyek meghatározták a Kádár-korszak utolsó tíz évét, és örökre megmaradtak azok számára, akik idehaza átélték a ’80-as éveket.
A keresztény hagyományban a mennyország a végleges üdvösség helye, Isten országának megtestesülése, ahová az erényesen, Krisztus tanításának megfelelően élő hívek kerülhetnek haláluk után – a középkori folklórban azonban egy egészen másféle mennyország is létezett, ahová a jobbágyok vágytak sanyarú földi életüket követően. Isten transzcendens szeretetben gazdag országával ellentétben Cockaigne földjén a végtelen testi örömök várták az elhunytakat.
A világ legtöbbet csókolt nője cím tulajdonosa egy csinos párizsi kamasz lány, aki sohasem tudta meg, micsoda hírnév övezi, ugyanis már halott volt, amikor szépségét felfedezte a nagyközönség. A Szajna ismeretlen hölgye néven híressé vált lány különös története azután kezdődött, amikor a legtöbb emberé véget ér.
A történelem viszontagságai során a magyar államiságot jelképező Szent Korona rengeteg kalandos ügybe keveredett, volt, amikor ellopták, máskor az út szélén porosodott, de Amerikában is „vendégeskedett” évtizedeken keresztül. Az uralkodói fejfedő egyik legkülönösebb kálváriáját az 1848–49-es szabadságharc bukását követően élte át, amikor a menekülő magyar miniszterelnök a koronázási jelvényekkel együtt a föld alá temette, ahol éveken át raboskodott, mígnem a Habsburgok a nyomára leltek.
Ha Napóleon nevét hallod, biztosan nem íróként gondolsz rá: pedig nem is olyan régen kiderült róla, hogy egy romantikus történet szerzője is volt egyben.
Úgy gondolod, az óraátállítás sok bajjal jár? Svédország sokkal nagyobb káoszt, kész katasztrófahelyzetet élt át, amikor 1967-ben egyetlen éjszaka alatt álltak át a jobb oldali közlekedésre. A H-napnak nevezett eseményt egy híressé vált fotó is megörökítette.
A Hawaii szigetéről elterjedt shaka kézmozdulat, amikor kezünket lazán ökölbe szorítjuk, a hüvelyk- és kisujjat kinyújtjuk, majd a kézfejet kifelé fordítjuk, az elterjedt köznapi használatban a „minden oké”, „semmi gond” jelentéssel bír, általánosságban a laza, aloha életérzés szimbóluma. A népszerű kézjel eredete ugyanakkor egy jóval kevésbé szívderítő történetből származik.
„Nem vagyok én apáca, nem élhetek bezárva” – a Zalatnay Sarolta örökbecsű slágerében foglaltakat már a 14. században magáénak vallotta egy angol hölgy, bizonyos Leedsi Johanna, aki meglepően furfangos tervet eszelt ki, hogyan szökhet meg az apácazárdából, és kezdhet titokban új életet.
Az anorexiát vagy a bulimiát tipikusan modern kori betegségnek gondolnánk, holott történelmi bizonyítékok azt mutatják, hogy már az ókorban is léteztek étkezési zavarok, csupán egészen mások voltak a kiváltó okok.
Lord Byron az angol romantika, egyben a világirodalom egyik legzseniálisabb költőjének számít, lírikus munkássága mellett azonban hiperaktív szerelmi életéről is híressé, vagyis inkább hírhedtté vált. A kalandos életű költő nem válogatott, nőkkel és férfiakkal, nemesekkel és cselédekkel is szívesen ágyba bújt, szeretőinek listája felsorolhatatlan; végül korai halálát is kicsapongó szexuális élete okozta.
