A lengyel ellenállás egyik legnagyobb hőseként tisztelik Witold Pilecki ezredest, aki önként ment az auschwitzi haláltáborba, hogy saját szemével lássa és elmondja a világnak az ott folyó atrocitásokat – a náciellenes hős katonatisztet később a kommunisták gyilkolták meg.
Minden idők egyik legnagyobb női harcosa, Dzsingisz kán ükunokája, Khutulun mongol hercegnő a csatatéren és a birkózás tudományában is jeleskedett, utóbbiban a férfiakat is maga alá gyűrte (szó szerint); apja, Kaidu kán oldalán harcolt, aki hadvezérré nevezte ki.
Tényleg csak gulyáslevest, rántott húst és palacsintát eszünk mi, magyarok? Valójában kis országunkban olyan nagy volt a jövés-menés, hogy több nemzet konyhájából is táplálkozunk.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A magyar népi hiedelemvilágban − ahogyan más népek esetében is − rengeteg különböző jó és rossz szándékú fantázialény, szellem, rejtélyes teremtmény bukkan fel. Mit érdemes tudni a legnépszerűbb hazai folklórlényekről, akiktől ükapáink féltek? Mi a különbség a táltos és a garabonciás között, miért bolyong a bolygó mérnök?
Az amerikaiak és az oroszok ádáz hidegháborús ellenfelekként élnek a köztudatban, pedig nem mindig volt ellenséges a két ország viszonya. Részben az orosz birodalom támogatásának köszönhető, hogy az amerikai polgárháború idején a nagy európai hatalmak távol maradtak a konfliktustól, az USA visszanyerhette egységét, és nem fejlődött világméretű konfliktussá a háború.
Hosszú út vezetett odáig, amíg az üzletek polcain nemek szerint osztályozva megjelentek a kényelmes, cuki és bőrbarát anyagból készült baba- és gyerekruhák.
A 14. század második felében különös betegség ütötte fel a fejét a németországi Aachenben: a fertőzöttek eksztatikus táncba kezdtek az utcán, amit képtelen voltak abbahagyni, ezért a végkimerülésig hajszolták magukat. A rejtélyes „táncoló pestis” Európa több más részére is átterjedt, és többször is újra felütötte a fejét a következő századokban − a kutatók máig nem tudják, mi okozhatta a furcsa kórságot.
A magyar vasút történetének egyik legemlékezetesebb balesete 1962. október 4-én történt Budapesten, amikor egy elszabadult vonatkocsi „kiszaladt” a Nyugati pályaudvarról a Körútra. A közlekedési balesetet félelmetes és emlékezetes fotó örökítette meg az utókor számára, szerencsére azonban nem történt akkora baj, mint azt a felvétel alapján gondolnánk.
Albert Einsteint a történelem (egyik) legzseniálisabb tudományos elméjeként ismeri az utókor, kevesen tudják azonban, hogy a világhírű elméleti fizikus akár politikai karrierbe is kezdhetett volna. De miért utasította el Einstein, amikor felkérték, hogy legyen Izrael elnöke?
Magyarország első női minisztere, Ratkó Anna nevét egy egész korszak őrzi. Rákosi Mátyás népjóléti, majd egészségügyi minisztere bárminemű szakképzettség nélkül, mint megbízható pártkáder került a posztjára; hivatali tevékenységére az utókor elsősorban két igen jelentős intézkedés, a terhességmegszakítás betiltása és a gyermektelenségi adó miatt emlékszik.
Számos diktátor és uralkodó rendelkezett felettébb különös szokásokkal és mániákkal, az egyik legfurcsább közülük kétségtelenül a Mianmart (akkori nevén Burmát) negyedszázadon át kormányzó Ne Win tábornok volt, aki beteges módon hitt a számmisztikában, a babonákban, és ezzel totális pénzügyi káoszba sodorta országát.
