Hosszú út vezetett odáig, amíg az üzletek polcain nemek szerint osztályozva megjelentek a kényelmes, cuki és bőrbarát anyagból készült baba- és gyerekruhák.
A 14. század második felében különös betegség ütötte fel a fejét a németországi Aachenben: a fertőzöttek eksztatikus táncba kezdtek az utcán, amit képtelen voltak abbahagyni, ezért a végkimerülésig hajszolták magukat. A rejtélyes „táncoló pestis” Európa több más részére is átterjedt, és többször is újra felütötte a fejét a következő századokban − a kutatók máig nem tudják, mi okozhatta a furcsa kórságot.
A magyar vasút történetének egyik legemlékezetesebb balesete 1962. október 4-én történt Budapesten, amikor egy elszabadult vonatkocsi „kiszaladt” a Nyugati pályaudvarról a Körútra. A közlekedési balesetet félelmetes és emlékezetes fotó örökítette meg az utókor számára, szerencsére azonban nem történt akkora baj, mint azt a felvétel alapján gondolnánk.
Albert Einsteint a történelem (egyik) legzseniálisabb tudományos elméjeként ismeri az utókor, kevesen tudják azonban, hogy a világhírű elméleti fizikus akár politikai karrierbe is kezdhetett volna. De miért utasította el Einstein, amikor felkérték, hogy legyen Izrael elnöke?
Magyarország első női minisztere, Ratkó Anna nevét egy egész korszak őrzi. Rákosi Mátyás népjóléti, majd egészségügyi minisztere bárminemű szakképzettség nélkül, mint megbízható pártkáder került a posztjára; hivatali tevékenységére az utókor elsősorban két igen jelentős intézkedés, a terhességmegszakítás betiltása és a gyermektelenségi adó miatt emlékszik.
Számos diktátor és uralkodó rendelkezett felettébb különös szokásokkal és mániákkal, az egyik legfurcsább közülük kétségtelenül a Mianmart (akkori nevén Burmát) negyedszázadon át kormányzó Ne Win tábornok volt, aki beteges módon hitt a számmisztikában, a babonákban, és ezzel totális pénzügyi káoszba sodorta országát.
1872 decemberében a portugál partoknál hajózó Dei Gratia kanadai vitorlás váratlan felfedezést tett: felbukkant mellettük az egy hónappal korábban eltűnt, New Yorkból Olaszországba tartó Mary Celeste teherhajó. A „kísértethajó” legénységének híre-hamva sem volt, a rakomány és a felszerelés nagy része azonban érintetlen maradt. Máig megoldatlan rejtély, mi lett a sorsa a Mary Celeste utasainak.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A történelem legvaskalaposabb pápája címet valószínűleg a katolikus egyház 254. vezetőjének, XVI. Gergelynek ítélhetjük oda, aki a 19. század első felében, az Európát lázban tartó forradalmi időszakban foglalta el Szent Péter trónját, és igyekezett minél jobban gátat szabni Rómában a liberális eszméknek. Az ultrakonzervatív pápa odáig ment, hogy még a vonatokat és a közvilágítást is betiltotta.
75 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg a budai várba szorult német és magyar csapatok kitörési kísérlete. A hadműveletben részt vevő katonákat szovjet sortűz fogadta, a harcokban több tízezren estek el, illetve kerültek hadifogságba. A kitörés azóta is a 20. századi magyar történelem egyik legvitatottabb eseménye.
A történelem során egészen szélsőséges határokon belül alakult a női szépségideál, az azonban minden időszakban egyértelmű volt, hogy a vágyott külsőhöz a legtöbben igyekeztek igazodni. Néha egészen hajmeresztőnek tűnő praktikákat vetettek be, hogy elérjék a célt.
Nem csak Petőfi Sándorról, a magyar szabadságharc másik leghíresebb hőséről, Kossuth Lajosról is készült dagerrotípia eljárással arckép, Kossuth azonban nem idehaza, hanem Amerikában állt modellt, méghozzá az ország akkori két leghíresebb portréfotósának. A legendás Kossuth-dagerrotípia kalandos úton került végül Magyarországra.
