Hogyan lett egy szülők nélkül, nyomorban felnőtt gyerekből az ÁVH magas rangú tisztviselője? Hogyan alakult később kapcsolata miniszter apjával? Milyen bűnöket követett el, és hogyan nézett szembe a múltjával? Farkas Vladimir története.
Bizonyos történelmi tényeket álmunkból felkeltve is illik tudni, ezeket iskolai tanulmányaink során akár többször is be kellett bifláznunk. Történelmi tárgyú kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon egy-egy állításról el tudod-e dönteni, hogy igaz-e vagy hamis. A feladványokra jól figyelj, mert akadnak trükkösebbek is.
A szavazólisták manipulálása, az emberek tömeges szállítása vagy éppen a szavazatok félreszámolása a választás végén: a történelem során a választások eredményét a világ minden táján hasonló módon igyekeztek befolyásolni, hogy a csalással előnyhöz jussanak. Saját, magyar példánk is van, de lássuk először a külföldi sztorikat.
Ma már magától értetődő, hogy a női szerepeket nők, a férfiszerepeket pedig férfiak alakítják a színházban, de nem volt ez mindig így: évszázadokon át férfiak játszották el Antigonét, Elektrát vagy Lady Macbethet.
Míg a középkori főurak bőséges lakomákat rendeztek, a városi szegényeknek sokszor meg kellett elégedniük az utcán vagy kifőzdékben vásárolt, kétes minőségű készételekkel.
Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma példáját számos nő követte a 20. század első évtizedében, de útjuk rengeteg nehézséggel volt kikövezve: meg kellett küzdeniük kollégáik, a politikusok és a közvélemény előítéleteivel.
Az emberiség történetét végigkísérte az ellenségkép gyártása, démonizálása és a befolyásolható tömegek érzelmeire kihegyezett propaganda.
Évszázadokig árasztották el a szigeteket a Balaton vizével, hogy védekezhessenek a környékbeliek. Az egyik ilyen földdarab története máig izgalmas kérdéseket vet fel.
Sobri Jóska a legismertebb magyar betyárok egyike, aki állítólag nem a meggazdagodás reményében, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek miatt lépett fel. A bakonyi betyárt volt, aki rettegte, mások pletykaéhesen várták, mit tudhatnak meg a jóképű, örökifjú legényről.
A sztálini tisztogatási hullámnak esett áldozatul Kun Béla, a magyar Tanácsköztársaság vezetője, a Minisztertanács legfontosabb tagja is. A halála azonban a mai napig nem tisztázott.
A Vesta-szüzek harminc év után szabadulhattak fogadalmuk alól: utána a papnők akár meg is házasodhattak, s a római társadalom megbecsült és befolyásos tagjaiként folytathatták életüket. Ha azonban ezt megelőzően szegték meg fogadalmukat, súlyos büntetéssel számolhattak.
Villámkvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismered a világtörténelem legmeghatározóbb női uralkodóit.
