Miért volt fontos a répa a második világháborúban? Mikor nősült újra Mátyás király? Ebből az igaz-hamis kvízből kiderül, jól emlékszel-e a történelmi tényekre.
A Hunyadi-sorozatban Cillei Ulrik egyértelműen az intrikus szerepét kapta – de valóban csak önös érdekei mozgatták a középkori magyar nemest?
Abban megegyezhetünk, hogy mindenkinek volt töriórája az iskolában, ahol mindenki hallott az első világháborúról. Azonban nem olyan egyszerű átlátni a hadtörténet folyamatait.
Májusi Magyarország-kvízünk nem csak címében volt nagyon nehéz, átlagban a 10 kérdésből 3-at találtak el olvasóink. Az újabb fejtörőnk, mely hazánkkal kapcsolatos kérdéseket sorakoztat fel, szintén nem könnyű: minden pont megszerzése bravúros, de a kvíz kitöltése közben sok érdekes ténnyel lehet megismerkedni.
Az angol nyelvterületen élőknek külön szavuk is van arra a jelenségre, ami az egykori amerikai elnök feleségét jellemezte, shopacholicnak hívják. Ez az asszony a Fehér Ház vagyonát egy igencsak kiélezett helyzetben is simán el tudta költeni.
Kr. u. 536 – a tudósok a történelem legsötétebb évének tartják. A korabeli beszámolók és a modern tudományos kutatások alapján ebben az évben, egészen pontosan 18 hónapig egy rejtélyes, sűrű köd borította be Európát, a Közel-Keletet és Ázsia nagy részét. Ennek következtében gyakorlatilag másfél évre eltűnt a Nap az égről.
Egy nő leginkább akkor kerülhetett be a krónikákba, ha szentté avatták, esetleg akkor, ha befolyásos férje vagy apja volt, egyéb esetekben azonban szinte láthatatlan a középkori köznemes- vagy jobbágynő alakja.
Magyarországgal, a magyar történelemmel, földrajzzal, művészetekkel, sporttal, mindennapi élettel kapcsolatosan rengeteg érdekes, izgalmas kérdést fel lehet tenni, ebbe a kvízünkbe most csak 10 fér bele.
A magyarság történetében akadnak olyan összecsapások, amelyeket mindenkinek ismernie kell. Mindnyájan tanultunk ezekről a csatákról az iskolában, kérdés persze, hogy ki mire emlékszik belőle.
Erich Honecker nem volt karizmatikus vezető: sem szónoklataival, sem hőstetteivel nem hívta fel magára a figyelmet, viszont hűen kiszolgálta a moszkvai érdekeket. Élete végéig büszke volt arra, hogy ő irányította a berlini fal építését, nőügyeivel pedig még politikustársai is kénytelenek voltak foglalkozni.
A vikingeket gyakran szőke, szarvas sisakos harcosokként ábrázolja a popkultúra, akik vérszomjas fosztogatásaikkal rettegésben tartották Európát. A történeti források és a legfrissebb régészeti kutatások azonban egészen más képet festenek róluk. A valóság jóval összetettebb és sok szempontból meglepőbb, mint a jól ismert mítoszok.
A bentlakásos iskolákban a lányok szigorú napirend szerint éltek, leveleiket pedig felbontva kapták meg, sokszor mégis életre szóló barátságok szövődtek a falak között.
