Alfred Nobel 1888-ban Cannes-ban tartózkodott, amikor egy francia lap, a Le Figaro tévedésből róla közölt gyászjelentést. A cikk testvére, Ludvig halálhíréből született félreértés volt, de az elhunytként Nobel nevét írták meg, és „a halál kufárjának” nevezték a dinamittal szerzett vagyon miatt.
Az élet legkülönbözőbb területeiről szedtünk össze kérdéseket, kijelentéseket. Feladatod egyszerű, a szórakozás garantált: el tudod dönteni, hogy igazak-e a kijelentések?
Ha a piramisokra gondolunk, legtöbbünknek az egyiptomi sivatag képe ugrik be. Pedig van egy ország, ami kenterbe veri a piramisok számát tekintve.
Ha létezett valaha tudós, aki egyetlen unalmas pillanatot sem engedett magának, az William Buckland volt. Az 1800-as évek egyik legszínesebb személyisége, aki egyszerre volt lelkész, geológus, paleontológus – és a különleges ételek megszállottja.
A Magyar Királyság több mint 900 éves fennállása alatt 50-nél is több király uralkodott. Vannak köztük híresebbek, akadnak olyanok is, akikről kevesebb szó esik tanulmányaink során. Mostani kvízünkben a legismertebb uralkodóinkra kérdezünk rá
A Kádár-korszakban az éjszakai Budapest arculatát nemcsak a sötétedés után felgyulladó neonreklámok határozták meg, hanem az élőzenés szórakozóhelyek is. A nemiséget sem feltétlenül kellett meghagyni a hanyatló nyugat ópiumának: a fővárosban a hatvanas évek végétől kezdve több sztriptízbár is működött.
A feszes, ránctalan, sima bőr már dédanyáink korában is vonzónak számított. A bőrápolás fontosságát az újságok is hangsúlyozták, a házi módszerek mellett pedig hosszadalmas és drága eljárások is várták a szépülni vágyó (szép)asszonyokat.
Turay Idát 1945-ben örökre eltiltották a színpadtól, miután a nyilas uralom alatt valaki látta Dövényi Nagy Lajos újságíró társaságában. Ki volt Dövényi Nagy Lajos, hogyan került a szélsőjobboldali lapok közelébe, és mi lett a sorsa a háború után?
Bár a modern szeizmográfokat csak az 1880-as években fejlesztették ki, Földünket már évezredek óta érik hatalmas földrengések. Ezek közül néhány annyira pusztító volt, hogy nemcsak a helyi közösségeket rengették meg, de történelmi és tudományos hatásuk is jelentős maradt a mai napig.
Úgy tűnik, pont került egy évtizedek óta húzódó tudományos vita végére: a kutatók szerint nem a jégkorszak idején mozgó gleccserek, hanem emberek szállították a híres kőtömböket a Stonehenge helyszínére.
Birodalmak jöttek-mentek a történelem során, de vajon tudod-e, hogy az egykori országok és helyszínek ma hol találhatók? Tedd próbára a tudásod kvízünkkel, és kiderül!
Történelmi tény vagy elterjedt tévhit? Ebből az igaz-hamis kvízből kiderül, mennyire vagy tisztában a történelem olykor félreismert pillanataival.
