Egy hosszú hétvégén érdemes felkeresni a magyar történelem jelentősebb helyszíneit – például azokat, amelyek a Hunyadi-sorozatban is feltűntek.
Utazásra szakosodott internetes oldalak, utazási irodák, bloggerek, nemzetközi szállodaláncok, de tulajdonképpen bárki állíthat össze olyan listát egy adott országról, amely a legfontosabb tudnivalókat vagy a legérdekesebb, legviccesebb tényeket tartalmazza. Magyarországról is találunk jó néhány ilyet a neten.
II. Pepi egyiptomi fáraónak volt néhány furcsa szokása: a hatévesen uralkodóvá vált férfi semmit sem tagadott meg magától.
Több száz házasság köttetett már a történelem folyamán, gyakran igen szövevényes szálak mentén, amelyek során a szerelem, a politika és az érdekek bonyolult hálója szőtte a sorsokat. Kvízünkben ezúttal arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismered a nagy királyok feleségeit.
A szórakozás, a lakodalmak és a fékevesztett tivornyák időszaka a farsang volt, de a véres akciósorozatok helyett, aki akart, élőben nézhetett kivégzést a középkorban.
Egészen elképesztő látványt nyújt az éppen csak épülő parlament felállványozott épülete a Batthyány térről. A régi fotón azt is láthatjuk, milyen ütemben nőttek a falak.
Egyes bírósági perek egy egész történelmi korszakról képet adhatnak: hogyan gondolkodtak az emberek a világról, az igazságról, életről, istenről. Gyakran eszmék, hitek, világképek ütköznek meg, amelyek megváltoztathatják az egész világot. Vagy évszázadokra konzerválják annak állapotát.
A történelemben számos politikusra, uralkodóra ragadt rá valamilyen becenév. Akadt, aki szerencsés volt, és kedves jelzőket kapott, másokat inkább gúnyos nevekkel illettek. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, rájössz-e, kit takar a becenév.
Sisi tragikus életét, talán nem túlzás állítani, de minden magyar ismeri. A királyné négy gyermeket szült, egyet gyermekként, egyet már felnőttként veszített el, de a többieknek sem tudott olyan anyja lenni, amilyen szeretett volna.
A barcelonai Szent Család engesztelő temploma nélkül a városkép ma már elképzelhetetlen. A katalán főváros katedrálisa másfél évszázada épül. Most megmutatjuk, miként nézett ki előtte Barcelona.
A hidegháború egyik emlékezetes pillanata volt, amikor Nyikita Hruscsov 1960-ban az ENSZ 15. közgyűlésén a cipőjével verni kezdte az asztalt. De mi késztette erre a meglepő viselkedésre a Szovjetunió első emberét? És miért kérdőjelezik meg egyesek, hogy valóban megtörtént az eset?
Milyen volt a mindennapi élet az Oszmán Birodalom szívében? Mit ettek, mit ittak, hogyan szórakoztak a törökök, és hogyan látták őket az ott tartózkodó európaiak? Pillantsunk bele a 18. századi török városok lakóinak mindennapi életébe!
