Mi lehetett az első ismert káromkodás? Nem tudjuk, mert beszélni előbb tanultunk meg, mint írni, ezért senki sem jegyezte le a b-vel és f-fel kezdődő szavakat. Évezredek óta szentségelünk rangra és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül, és nincs olyan nyelv, amelynek ne lenne saját szitokszótára.
A hidegháború alatt mind nyugaton, mind pedig keleten rendkívül népszerűek voltak a vadnyugat történeteit feldolgozó westernfilmek. Persze merőben más filmek voltak, és ami még lényegesebb: más célból készültek. De mi köze van mindehhez a politikai intrikáknak és Hitlernek?
Szapphó szerelmes versei, Homérosz Odüsszeiája, Szophoklész Antigonéja nemcsak szavak, amiket olvasgatunk irodalomórán, hanem dalszövegek: az ókori görögök mindegyik művet zenekísérettel adták elő.
A vikingek köztudottan kemény harcosok voltak, csak azok lehettek dicső hadvezérek, akik brutális erőben túlszárnyalták ellenségeik legvadabb rémálmait is. Ivar Inn Beinlausi viszont nem illett a képbe: valószínűleg betegen született, mégis ő vezette a legvéresebb támadást Anglia ellen.
Dáriusz – óperzsa nyelven I. Dárajavaus perzsa király olyan gazdag volt, hogy nevét máig emlegetjük, mégpedig a Dáriusz kincse kifejezésben. Ez a köznyelvben mérhetetlen gazdagságot jelent, ami azért erős túlzás, de tény, hogy ha Perzsia legerősebb kezű és leggazdagabb uralkodóját keressük, Dáriuszba botlunk.
Képzelj magad elé egy tűsarkú cipőt. A benne lévő láb a legtöbb ember fantáziavilágában ápolt körmű, keskeny női lábfej, ami kecses bokában folytatódik felfelé, és nem egy széles, szőrös, ormótlan férfitappancs. Pedig az összes magas sarkú topánkát a pasiknak tervezték, ők pedig évszázadokon át lelkesen hordták is. Harisnyával.
Viktória királynő úgy vonult be a történelembe, mint szigorú erkölcsű, feddhetetlen anya és királynő, számtalan gyermekének és unokájának hála Európa gondoskodó nagyanyja, a viktoriánus kor névadója. Arról azonban, hogy mit művelt édesanyja egyik udvarhölgyével, sokkal kevesebb szó esik.
Iskolákat neveztek el róla, szobrok őrzik emlékét, életéről Kertész Erzsébet írt könyvet, és a budapesti Turay Ida Színház Doktornők című színdarabja is róla szól. Megérdemli a tiszteletet, mert mindent megtett azért, hogy gyógyíthasson egy olyan korban, amikor hatalmas erők próbálták visszaszorítani a tűzhely mellé.
Mary Shelley férjével épp Lord Byronnál nyaralt Svájcban, amikor a hideg időjárás unalmát kísértethistóriák írásával ütötték el. Ekkor született meg a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regény, de azt az írónő sosem ismerte el, honnan merítette az ihletet.
Az autizmus spektrumzavart már Hippokratész idejében is ismerték és leírták, mégis az 1940-es évekig kellett várni, mire az első gyermeknél hivatalosan is diagnosztizálták a rendellenességet.
Szőke, kék szemű, jó kiállású, sima beszédű, sármos, kedves férfi, akinek biztos szakmája is van: az 1900-as évek elején ez elég volt ahhoz, hogy Kiss Béla Cinkota Casanovája legyen. A varázst erősen megtörte volna, ha valaki belenéz az udvarán tárolt hordókba…
Még az 1900-as évek első felében is igen népszerűek voltak azok az állatkertek, ahol nemcsak távoli vidékek állatait, de az ott élő természeti népek tagjait is meg lehetett csodálni. Úgy fizettek értük, mint az állatokért, és úgy is bántak velük.
