Amerika a lehetőségek hazája, de ugyanígy az őrült ötleteké is. Nem csoda hát, hogy a múlt század közepén – amikor tombolt az űrverseny, a földönkívüliektől való félelem, és éppen már-már beköszöntött a digitális forradalom − számtalan olyan kísérlet látott napvilágot, amelyek láttán utólag csak értetlenül csóváljuk a fejünket.
A legtöbb mai szülő fél attól, hogy elront valamit a gyereke nevelésével kapcsolatban, szakkönyveket olvas – egyszerre hármat –, tanácsot kér, igyekszik, idegeskedik. Bezzeg régen! Bár igazság szerint az anyukák régen is idegeskedtek, csak akkoriban jóval bizarrabb tanácsokat kaptak.
A fákra ipari díszek kerültek, az ellenséges felek együtt ünnepeltek a fronton, az ajándékok pedig egyre gyarapodtak. Képeken minden, ami az elmúlt században a karácsonnyal történt. Kattints a folytatáshoz!
Kevés olyan dolog van, amit jobban várunk idén december 20-ánál. Gyerekek és felnőttek egyaránt fellélegeznek, hogy legalább egy hétig vége a robotnak, a folyamatos teljesítésnek. Ha a felnőttek is ki tudtak venni szabadságot január 5-ig, két egész hét boldogság elé nézünk.
Dimitrij Poljakov kettős ügynök a szovjeteknek és az amerikaiaknak is kémkedett. Ott állt az események sűrűjében, olyannyira, hogy részben neki köszönhetjük a harmadik világháború elmaradását.
Milliók ugrálnak a zenéjükre, egész életüket végigkoncertezik, velejéig kimerítik a „szex, drog és rock and roll” életérzést, nincs olyan ember, aki ne rajongana értük. Legújabb sorozatunkban ikonikus zenészeket mutatunk be, negyedikként Jim Morrisont.
Az 1600-as években nőként érvényesülni megközelítőleg lehetetlen volt, a feminizmus fogalma még több mint 200 évig nem is létezett. Ebben a korban élt, alkotott és érvelt Margaret Cavendish, más néven Őrült Meg.
A történelem egyik leghíresebb apacs harcosát negyedszázadon keresztül hiába próbálta elfogni az Egyesült Államok hadserege, mire végül letette a fegyvert. Kortársai természetfeletti erőt tulajdonítottak Geronimónak.
Ha csók, akkor románc? Nem feltétlenül. A híres csókok nem mindig szerelemből cuppannak, s nem is a filmvásznon kell keresgélni őket, inkább a való életben. Ráadásul a legtöbb esetben semmi közük sincs az erotikához.
Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre találmánya túlzás nélkül felforgatta az egész emberiség életét. 1839-ben megszületett a fényképészet, és egy sor korabeli furcsaságot hozott magával.
Louis Hector Berlioz nevét nem mindenki ismeri, de ha azt mondjuk, Rákóczi-induló, máris sokaknak kezd legalább derengeni valami. A kiváló zeneszerző persze nem csupán egy indulót hangszerelt zenekarra, s nem csupán egyféle stílusban: életének tragédiái és kalandjai, amikből volt bőven, egyaránt visszaköszönnek műveiben.
A hálaadás az egyik legfontosabb észak-amerikai ünnep: ilyenkor összegyűlik a család, és a tagok pulykavacsora mellett élvezik egymás társaságát. De vajon honnét ered ez a hagyomány? Kinek adnak hálát az amerikaiak és miért?
