A gladiátor szó hallatán a legtöbben rettenthetetlen férfiakra gondolnak, pedig több mint valószínű, hogy az ókóri Róma arénáiban olykor „női gladiátorok” is küzdöttek.
Az Országház legnagyobb és legismertebb festménye, Munkácsy Mihály Árpád honfoglalása című alkotása, nem azonnal találta meg végső helyét az épületben. Többször költöztették, sőt, egy időben még ideiglenes helyen is volt, hogy aztán 1926-ban végre a képviselőházi ülésterem falát díszíthesse.
Batu kán, a tatárjárás vezetője virágzó kánságot alapított tőlünk keletre. De miként került éppen ő Magyarországra a mongol seregek élén?
Mára a sminkelés a szépségipar egyik alappillére, de eredetileg semmi köze nem volt a hiúsághoz vagy az önkifejezéshez.
Hunyadi Mátyás neve fogalommá vált a magyar történelemben: igazságos királyként, bölcs uralkodóként és a reneszánsz fénykor megteremtőjeként őrzi őt az emlékezet. Kevesen tudják azonban, hogy Mátyás csupán 15 éves volt, amikor királlyá választották.
Messze az Északi-sarkkörön túl hatalmas adag, rozsdásodó jármű fekszik elhagyatottan a jég és a fagy fogságában. De hogy kerültek oda?
Ma már egyre kevesebb helyen láthatunk telefonfülkéket, pedig egykor szinte minden utcasarkon ott álltak. Nemcsak a történetüknek jártunk utána, de megnéztük, hol épült fel az első, nyilvános, fülkés telefon a fővárosban, és azt is, mi van most a helyén.
Történelmi tanulmányaink során bevésődnek bizonyos dátumok, amelyeket álmunkból felébresztve is tudnunk kell, annyira fontosak. Kvízünkhöz ezekből gyűjtöttünk össze most egy csokorra valót, amely kapcsán arra vagyunk kíváncsiak, vajon emlékszel-e rájuk.
Albánia manapság kedvelt turistacélpont: sokan ajánlják Ksamil vagy Saranda tengerpartját; de nem volt ez mindig így. Cikkünkben a kommunista és posztkommunista Albánia történetét elevenítjük fel, és egy önéletrajzi regényt is ajánlunk azoknak a figyelmébe, akik szeretnének megismerkedni egy különleges ország sok szempontból ismerős történelmével.
Bár eddig úgy tudtuk, hogy Jean Étienne Liotard svájci festő 1762-ben készült képe Marie Antoinette-et ábrázolja, kiderült, hogy valójában a francia királyné nővére, Mária Karolina szerepel rajta.
Az autók elterjedése együtt járt a közlekedési szabályok lefektetésével. A balesetek elkerülése érdekében egy idő után lámpákat kezdtek használni a forgalom irányítására. Utánajártunk, hazánkban mikor állították fel az elsőt, és mi lett a sorsa.
A galambtenyésztés már a kőkorszak óta jelen van az emberek életében. De nemcsak az élelmi haszna miatt maradtak az ember mellett, egy idő után másra is használták azokat. Mára sporttá vált a galambtenyésztés, azonban egyre kevesebben vannak, akik ezt művelik.
