tudomány 40 - Dívány

Akadnak olyanok, akiknek eltávolítják, és olyanok is, akik nélküle születnek, ez az apró szerv mégsem teljesen haszontalan. Noha évtizedeken át hittünk abban is, hogy valójában egy apró evolúciós maradvány, amelynek semmi funkciója nincs, a tudomány ma már bizonyította: egészen más lenne a világ, ha senkinek nem lenne vakbele.

A tudománynak nincsenek jó hírei: rengeteg vegyszer kimutatható a szervezetünkben, kinél több, kinél kevesebb. Így könnyen lehet, hogy többféle vegyszer van a szervezetedben, mint ahány éves vagy, ugyanis nemrég a kutatók arra jutottak, hogy legalább ötvenféle új károsanyag-maradvánnyal kell számolnia mindannyiunknak. Noha egyáltalán nem biztos, hogy ezt a szervezet ne tudná kezelni, mégis elég aggasztó a ma már kutatásokkal is igazolt szám.

Hosszú ideje tartja magát a mítosz, miszerint a kávé bizony visszavetheti a gyermekek fizikai fejlődését, a növekedésüket mindenképpen. Rengetegen emiatt nem adnak kávét a legkisebbeknek, ezért most a tudomány is utánajárt annak, hogy mi igaz az egészből.

Sokféle ajánlást hallani azzal kapcsolatban, vajon mennyi vizet, folyadékot érdemes innunk egy nap. Egyesek szerint a nyolc pohár az ideális, mások bonyolult számítással kalkulálják, alapul véve a súlyukat, korukat és magasságukat; és persze létezik az amennyi jólesik-iskola is, amely szerint az ember, ha figyel, rájön, mennyi vizet kíván a szervezete.

„Kutyából nem lesz szalonna”, na de mi a helyzet a „vad farkasból nem lesz cuki kutyus” kijelentéssel? Kutatók új megközelítésből vizsgálták meg, vajon a kutyák tényleg kevésbé vadak-e a farkasoknál, és hogy vajon tényleg kifinomultabb szociokognitív képességekkel rendelkeznek-e.

Városi legenda csupán, vagy valóban igaz, hogy a menstruáció és főleg a premenstruális szindróma fájdalmasabbá válik a kávé, illetve koffein fogyasztástól? Nézzük, mit gondolnak erről az orvosok.

Úgy tűnik, mostantól nemcsak a halálból visszatért betegek beszámolóira kell hagyatkoznunk annak kérdésében, vajon lepereg-e az életünk a szemünk előtt az utolsó pillanatokban. Ma már a tudomány is állít valami hasonlót, ráadásul eszközeik is vannak arra, hogyan mérjék a jelenséget.

Velünk az a helyzet, hogy nagyon szeretnénk több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, a legjobb talán az lenne, ha növényi alapon étkeznénk, egy nagyon kevés bűnözéssel. Csak éppen a kifejezésről a párolt brokkoli és nyers répa jut eszünkbe elsőre, ami szerintünk is nagyon finom egyszer egy hónapban, két étkezés között, és nem helyette. Arra gondoltunk, utánajárunk, melyek a legjobb tippek arra, hogy az ember nagyobb kedvvel vágjon bele az egészségesebb életmódba.

Az érintés és ölelés utáni vágy az egyik legelemibb emberi érzés. A koronavírus-járvány okozta lezárások és korlátozások miatt viszont sokan nehezen viselték, hogy nem ölelhetik meg szeretteiket. Az elmúlt évben számtalan tanulmány született arról, hogy ez a bensőséges mozdulat mit is jelent számunkra. Következzen egy kis öleléstudomány!

Talán sosem tudnál megenni belőlük a túladagoláshoz elegendő mennyiséget, ám mégiscsak érdekes sorra venni azokat a fogásokat, amik túladagolhatók, és amikből jó eséllyel most is van mindannyiunknál otthon egy adag.

Persze hogy nem mindenki, de nagyon sokan akadnak, akik ugyan imádják variálni az ebédet és a vacsorát, de reggelire jobban szeretnek kizárólag tojást, zabpelyhet, vagy épp csokis gabonapelyhet enni, és nem is terveznek változtatni ezen. A tudomány most az ő szokásukat vette górcső alá, és rájött valami nagyon érdekesre.

A csipkebogyó teája finom, virágos ízű, enyhén édeskés ital, kellemesen fanyar utóízzel. És mostantól nemcsak az ízéért érdemes innod, hanem számos, egészségre gyakorolt kedvező hatása miatt is.