Kamaszok, kisiskolások, sőt, mára már óvodások szülei számára is az egyik legfőbb aggodalom, hogy nem tölt-e túl sok időt képernyőzéssel a gyerek. Valószínűleg de. Egy amerikai pszichológusprofesszor szerint ugyanakkor nem a túl sok képernyőzés a probléma. Az csak tünete egy mélyebben meghúzódó gondnak.
A depresszió, a stressz és más lelki problémák a gyerekekre és a kamaszokra is veszélyt jelentenek. Az USA néhány államában ezért például az oktatási törvény megengedi, hogy az iskolások havonta egyszer szabadnapot vehessenek ki lelki egészségükre tekintettel.
A pubertás az a biológiai átalakulás, amelynek során a gyerekekben nemcsak a nemi hormonok kezdik meg működésüket, de kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, és komoly pszichés változások is történnek. Nem csoda, hogy ez megterheli a fiatalokat, hiszen éppen abban a korban kezdődik a változás, amikor a legkevésbé sem szeretnének kitűnni a társaik közül.
Elkerülhetetlen, hogy szülőként néha hibázzunk. Ez különösen igaz akkor, ha amúgy is ismeretlen terepen mozgunk, például kamaszodik a gyerekünk. Van azonban néhány olyan minta, amiket ha megtanulunk felismerni, könnyebben megőrizhetjük a jó szülő-gyerek kapcsolatot.
Az életünk meghatározott ritmus szerint működik. A mindennapjaink része a szezonalitás és az egyes élethelyzetekhez, emberekhez, helyekhez vagy akár az időjáráshoz való alkalmazkodás. Azonban nem minden változást élünk meg ugyanúgy. Különösen igaz ez a lázadó kamaszokra: a tavaszból a nyárba fordulás sokkal könnyebb, mint a nyárból az őszbe, majd a télbe visszaszokni.
Jelentősen megnöveli a későbbi depresszió valószínűségét, ha valaki fiatalon füvezik, derült ki egy friss tanulmányból. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető a marihuána miatt lesz depressziós, mert az is lehet, hogy valamilyen más, egy még ismeretlen közös tényező áll a háttérben.
A technológia fejlődésének köszönhetően egyre több lehetőségünk van a gyerekekkel való kapcsolattartásra – ez pedig külön segítség lehet azoknak a szülőknek, akik a válást követően nem egy háztartásban élnek a gyermekükkel.
Napjainkban már lehetetlen a gyerekeket távol tartani a közösségi médiától. De hogyan használják a platformokat a tinédzserek? És mire kell vigyázniuk?
A gyermekmolesztálás nem könnyű téma, ráadásul rengeteg indulatot gerjeszt és sok tévhit is övezi. A tévhitek nagyon gyakran kapcsolódnak az elkövetők személyéhez: hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak magányos, szegény, lecsúszott és pedofíliában szenvedő egyének nyúlnak szexuális céllal gyerekekhez.
Tündér gyermekedből nyakigláb serdülő lett, aki mindenen megsértődik és reggelente alig lehet kirobbantani az ágyból? Hidd el, nem azért csinálja, hogy veled kiszúrjon. Viselkedése hátterében sokszor az a tömérdek testi változás áll, amin keresztülmegy. Összegyűjtöttük neked a legfontosabbakat, hogy jobban megértsd őt. Ráadásul egy jelenleg is zajló magyar kutatás segítségével most a világ is többet megtudhat a kamaszok működéséről.
A tinédzserkor az egyik legfontosabb időszak a gyerekek életében. Komoly kihívásokat támaszt a szülő felé, de sokat segít, ha megértéssel fordulunk a gyerekünk felé, ahelyett, hogy az ellenséget látjuk benne.
Nem egyszerű kamasznak lenni, a fiatalok gyakran harcban állnak önmagukkal és a környezetükkel. Egy kis odafigyeléssel viszont segíthetünk, hogy jobb színben lássák saját magukat.
