A 14 év alatti magyar tinik harmadától kértek már erotikus fotót cseten

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Napjainkban már lehetetlen a gyerekeket távol tartani a közösségi médiától. De hogyan használják a platformokat a tinédzserek? És mire kell vigyázniuk?

Fontosabb a tiniknek a cset és a közösségi média, mint a rádióhallgatás vagy az olvasás, napi 3 óránál többet lógnak a neten, és az Instagram a kedvenc platformjuk – derül a Magyar Tinik a Neten című felmérésből. A Be Social közösségimédia-ügynökség arra volt kíváncsi, mennyiben mások a tinédzserek online szokásai, ezért több mint 9000 18 év alatti fiatalt kérdezett meg online.

Új generáció, új szokások

„Az már a korábbi felmérésünkből, a Nagy Facebook Körképből is látszott, illetve személyes tapasztalatunk is van róla, hogy a tizenévesek sok szempontból egész másként viselkednek az online világban, mint az idősebb generációk” – mondja Joanelli Tamás, a cég ügyvezetője. „Ezért is szerettünk volna egy külön felmérésben csak a 18 év alattiakra fókuszálni, megtudni, hogy mi az, ami rájuk igazán jellemző. Néhány év múlva ők is felnőtté válnak, pénzt keresnek és döntéseket hoznak, például vásárlásról – és lehet, hogy egész máshogyan, mint az a szüleiktől megszokott volt. A Magyar Tinik a Neten felmérés egyelőre arra ad választ, most hogyan viselkedik ez a korosztály, ha az online világról van szó” – teszi hozzá az ügyvezető.

Tinik a neten – Mennyit? Hol? Hogyan?

A tizenévesek több mint háromnegyede, 78 százaléka napi 3 óránál többet internetezik – a megkérdezett fiatalok közel 40 százaléka 4 óránál is többet tölt a világhálón lógva. Bár az adatok alapján elmondható, hogy a mai fiatalok életében már központi szerepet játszik a nethasználat, a digitális kommunikáció, egyelőre még tartják magukat a hagyományos szabadidős programok is az online tevékenységek mellett.

A felmérésben az volt a tizenévesek egyik feladata, hogy jelöljék meg, mik azok az elfoglaltságok, amikre akár több mint 2 órát is fordítanak naponta, és mi az, amire szinte semennyi időt sem szánnak. A barátokkal való személyes találkozás vezeti a rangsort (78 százalék), ha arról van szó, mire fordítanak sok időt, de ott van a nyomában a közösségi média (55 százalék). A családi programok (47 százalék) és a csetcsatornák (47 százalék) pedig holtversenyben kerültek a harmadik helyre. Beszédes ugyanakkor, hogy mik azok a dolgok, amik nem igazán részei egy átlagos tinédzser hétköznapjainak: a rádióhallgatás (65 százalék) áll az élen, a könyvolvasás (38 százalék) követi, nem sokkal lemaradva tőle a tévénézés (37 százalék) jön a sorban. A megkérdezett tizenévesek leggyakrabban okostelefonon neteznek, asztali számítógépet csak 6 százalékuk, okosórát csak 3 százalékuk használ. Az e-mailezés már nem a mai fiatalok műfajának számít: egyharmaduk nem igazán használ e-mailt, míg 50 százalékuk ritkán, csak hivatalos ügyekben. A kommunikáció ma már főleg a közösségi médiában, a csetcsatornákon zajlik közöttük.

Az utóbbi években a hírfogyasztási szokások is átalakultak, ez kihat a most felnövő generációra is – a felmérés válaszadóinak csupán egyharmada mondta, hogy szívesen olvas híreket, 40 százalékukat már inkább csak a szórakoztató jellegű, sztárokkal kapcsolatos hírek érdeklik.

Óvatosságra intenek az eredmények
Fotó: Shutterstock

Tinik és a közösségi média

A megkérdezett tizenévesek 71 százalékának van olyan barátja, ismerőse, akivel szinte csak virtuálisan tart kapcsolatot; közülük minden másodiknak több ilyen barátja is van. Ilyen módon az sem lehet meglepő, hogy a fiatalok nagy része, 90 százaléka kapott már üzeneteket ismeretlenektől, 43 százalékukkal ráadásul ez gyakran előfordul.

A Facebook jövőjével kapcsolatban gyakran felmerül, hogy a fiatalok elhagyják a közösségi médiát, mert nem akarnak jelen lenni ott, ahol a szüleik. A felmérés válaszaiból az derül ki, hogy a magyar tinik nem menekülnek a szüleik elől: 83 százalékuk azt válaszolta, hogy neki a szülei is ott vannak az ismerősei között a Facebookon. A Facebooknak sokkal inkább amiatt kell aggódnia, hogy más platformok népszerűbbek nála a fiatalok körében. A válaszoló tizenévesek az Instagramot tették első helyre a leggyakrabban használt közösségimédia-platformként, második helyre a Messenger, harmadik helyre a YouTube került. A Facebook csak az ötödik a sorban, a Snapchat beelőzi. A TikTok és a Pinterest zárják a listát.

Tinik és az influencerek

Ha van még terület, amihez a mai tizenévesek viszonyulása egész más, mint az idősebbeké, az az influencerek világa. A megkérdezett tinik 61 százaléka több mint 10 influencert követ az Instagramon – 28 százalékuk 30-nál is többet. Az influencereket leginkább azért kezdik el követni, mert tetszenek a képeik (78 százalék), mert jó sztorikat osztanak meg (49 százalék) és jó termékeket ajánlanak (24 százalék). Bár tizenévesekről van szó, akik még saját keresettel nem rendelkeznek, az influencermarketing máris hatalmába kerítette őket: 40 százalékukkal előfordult már, hogy azért választottak egy terméket, mert egy influencer ajánlotta. Minden ötödik tinivel többször is megesett már ez. A fiatalokat vonzza az influencerek világa, igaz, legtöbbjük (48 százalék) tisztában van azzal, hogy ennek az életvitelnek is lehetnek árnyoldalai. Mégis, a tinik csaknem egynegyede (24 százalék) szeretne influencerré válni.

Mi a helyzet a márkákkal?

A neten szembejövő reklámokkal egyelőre nehezen békélnek meg a tinédzserek, 57 százalékuk véli úgy, hogy elég idegesítőek, ha lehet, olyan megoldást választanak, hogy ne találkozzanak reklámokkal. 27 százalékuk már megszokta a helyzetet, de próbál nem tudomást venni a reklámokról. 15 százalék számolt be arról, hogy már az is előfordult velük, hogy ráklikkeltek egy hirdetésre, mert megtetszett nekik.

Ha maguk dönthetnek róla a tinik, hogy látják-e egy márka aktivitásait, akkor valamivel pozitívabb a kép: a megkérdezettek 86 százaléka követ valamilyen márkát a Facebookon vagy Instagramon, a legtöbben csak egy-kettőt. Minden 5. fiatal azonban 10-nél is több márkát követ.

Tinik és a netbiztonság

A tinédzserek megosztottak az adatvédelem és netbiztonság kérdésében: egy részük láthatóan tudatos, igyekszik megtenni különböző óvintézkedéseket, más részük viszont meglehetősen lazán kezeli a kérdést. Ezért ezek az állítások jellemzőek leginkább rájuk: nyilvánosak a profiljaik; előfordult már velük, hogy nem valós adatot adtak meg magukról; ugyanakkor egy évben egyszer-kétszer lecserélik a jelszavukat; és beállították a kétlépcsős azonosítást.

Kértek-e már tőled erotikus fotót csetbeszélgetésben? – így szólt az anonim felmérés egyik kérdése, amire a tinik 39 százaléka felelt igennel – ez az arány a 14 év alattiaknál is 33 százalékos. A megkérdezettek 7 százaléka teljesítette is a kérést. A fiúk tűnnek aktívabbnak: közülük minden 10., a lányok esetében minden 20. küldött kérésre magáról erotikus képet. Az összes megkérdezett 30 százaléka válaszolt úgy, hogy tőle ugyan még nem kértek ilyet, de hallott már hasonló esetről másoktól.

A mai tizenéveseknek nagyon is körültekintőnek kell lenniük, ha netes biztonságról van szó, hiszen a megkérdezettek 44 százaléka mondta azt, hogy volt már olyan érzése a közösségi médiában, hogy zaklatják. Ráadásul minden 10. válaszadóval ez többször is előfordult.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.