Már nem 36,6 fokos az átlagos, egészséges ember testhőmérséklete a kutatók szerint. Nem ez az első eset, hogy az erre vonatkozó számot módosítják.
A lázat viszonylag gyakran felismerni magunkon, a testünk ugyanis olyan egészen határozott jeleket küld róla, hogy nem tudjuk nem érezni a hőmérséklet-változást. De vajon pontosan tudjuk-e, mi történik ilyenkor?
A macskák igyekeznek minden alkalmat megragadni, hogy némi napsütéshez jussanak, így gyakran láthatod őket önfeledten sütkérezni az ablak előtt.
A tűző napsütésben nemcsak a leégés, a napszúrás és a kiszáradás veszélye fenyeget, hanem a hőguta kockázata is. Ahogy ugyanis a hideg hatására kialakuló hipotermia, úgy az extrém magas hőmérsékletnek és páratartalomnak való kitettség okozta hőkimerülés is lehet halálos kimenetelű, ha nem kezeljük a problémát.
Elemzések szerint az emberi test átlagos hőmérséklete valamelyest visszaesett a 19. század óta. A témát vizsgáló szakemberek a változás lehetséges okaira is kitértek új tanulmányukban.
Egy forró fürdő csodákra képes, többek közt segít könnyebben elaludni – erősítette meg egy friss kutatás. Nem mindegy azonban, hány fokos, és hogy pontosan mikor merülsz el benne.
Akár tíz fok van kint, akár huszonöt, én mindig betakarózom lefekvéskor, mert egyfajta biztonságérzetet ad és megnyugtat, ha magamra húzhatok akár csak egy vékony lepedőt is. És ezzel nem vagyok egyedül. De létezik ennél tudományosabb magyarázat is arra, hogy miért ilyen fontos a betakarózás élménye? (Vagy csak maga a tudat, hogy ott van a közelben egy paplan?) Utánajártunk.
Nem csak az számít, hogy ízléses és otthonos legyen a lakásunk, hiszen az egészségünkért is sokat tehetünk azzal, ha egy kicsit átrendezzük a konyhát, a nappalit és a hálószobát.
A közhiedelemmel ellentétben a hipotermiához még csak a fagypont alá sem kell süllyednie a hőmérsékletnek.
