Nem csak az számít, hogy ízléses és otthonos legyen a lakásunk, hiszen az egészségünkért is sokat tehetünk azzal, ha egy kicsit átrendezzük a konyhát, a nappalit és a hálószobát.

Otthonunk nemcsak a személyiségünkről árulkodik, de a lakóhely berendezésének, az egyes terek kialakításának és a használati tárgyaknak komoly beleszólása van abba, hogy milyen életmódbeli szokásokat tartunk fenn hosszú távon. Nem, nem kell falat bontani, sem kutat fúrni, elég néhány apró változtatás ahhoz, hogy sokkal jobban érezd magad a bőrödben. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy mi van folyton szem előtt, és mi nincs.

De a méret sem lényegtelen, avagy kezdjük a konyhánál!

Észrevetted, hogy az étkészletek, a tányérok és a poharak mérhetően megnőttek az elmúlt évtizedekben? Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy nagyobb adagokat pakolunk a tányérunkra és azt mind meg is esszük, hiszen gyerekkorunkban megtanultuk, hogy egy morzsa sem maradhat a tányérunkon. Így aztán tényleg nem nehéz elhízni, de szerencsére van olyan megoldás, amivel különösebb fáradtság nélkül negyedannyi kalóriát veszünk magunkhoz anélkül, hogy tudatosan tennénk: ha kisebb tányérról eszünk. Számos kísérlet bebizonyította már, hogy az emberek nem addig esznek, amíg jól nem laknak, hanem addig, amíg ki nem ürül előttük a tányér. Ezekről itt, itt és itt is olvashatsz.

Ami pedig igaz egy tányérra vagy egy csészére, az igaz lehet másra is. A pohár alakja például befolyásolhatja, mennyit iszunk, de azt is, hogy mit gondolunk arról, hogy mennyit iszunk: úgy véljük, hogy többet iszunk, ha a poharunk karcsú és magas, és kevesebbet, ha a poharunk széles és alacsony. A gyerekek például 74 százalékkal kevesebbet öntenek egy hosszúkás pohárba, míg a felnőttek 20 százalékkal kevesebbet. Érdemes tehát a magas poharakat kinevezni üdítős pohárnak, a vízfogyasztáshoz pedig széles és alacsony poharakat rendszeresíteni.

20-konyhakiallitas-180302-A40A9799
Fotó: Szécsi István / Dívány

Ugyanígy a merőkanalak nagysága és formája is befolyásolja, mennyit eszünk, ezért magas kalóriatartalmú ételekhez, például szaftokhoz és szószokhoz érdemes kisebb kanalat használnunk, a zöldségekhez pedig természetesen jobb, ha nagyobb kanalakkal és tányérokkal terítenünk, hogy többet együnk belőlük.

Mivel a fazekaink is jól megnőttek, nagyobb mennyiséget is főzünk, aminek aztán egy része vagy a kukában landol, vagy mégis csak megesszük, mert pazarolni bűn. Pedig le is lehetne fagyasztani a maradékot, vagy rászorulóknak adni, ha mi már nem kérünk belőle.

A hűtő belsejét sem árt átrendezni, ha elkerülnéd, hogy az első szemed elé kerülő ételből nassolj. Az egészségtelen termékeket tedd az alsó fiókba, a zöldséget és a gyümölcsöt pedig szemmagasságba. Ugyanez érvényes a kamrára; szinte észrevétlenül több almát, répát vagy szőlőt eszünk így, mint korábban.

Jöhet a hálószoba

Az elhízás mellett az alváshiány, a kialvatlanság is gyakori probléma, de szerencsére létezik pár egyszerű trükk, ami segíti a jobb alvást. Alapszabály, hogy a hálószoba hűvös, nyugodt, csendes és sötét legyen. Aki nehezen alszik el, annak érdemes lefekvés előtt két órával már tompítani a világítást a nappaliban, a hálószobában pedig semmi helye az éles fényeknek. Mivel a kék fény ébren tart, sokkal jobb, ha sárgás vagy narancsszínű világítást szerelünk fel, és kerüljük az energiatakarékos izzókat.

Kutatások igazolják, hogy a narancssárga lencséjű szemüveg elősegíti a melatoninképződést, mivel kiszűri a fény kékes összetevőit, ezt a tudást pedig felhasználhatják azok, akik esténként órákon át néznek még valamilyen monitort. Ma már vannak olyan telefonra, tabletre vagy számítógépre telepíthető programok, amelyek csökkentik a kijelző által sugárzott kékes fényt, így esténként úgy is dolgozhatunk, hogy nem gátoljuk a melatoninképződést. 

Ami még fontos: ne tegyél olyan berendezést a hálószobádba, ami többletingert jelenthet az idegrendszernek. Laptopnak, tévének vagy számítógépnek nincs itt helye, és a mobiltelefont se az éjjeliszekrényeden töltsd fel, hanem valahol a nappaliban. És hogy a sok elektronikus kütyü helyett mivel pakold tele a hálót? Hát növényekkel, méghozzá ezekkel:

A különböző telefonos ébresztőappok mellett ma már léteznek olyan ébresztőórák is, amelyek ügyesen imitálják a nappalok és az éjszakák ritmusát és az idegölő ricsaj helyett kezdetben tompa, majd egyre erősebb fény kibocsátásával jeleznek. Ennek hatására a testünk többek között kortizolt termel, ami pedig már álmunkban csökkenteni kezdi a melatonin termelését, így pontosan úgy ébredhetünk, ahogy az emberek évezredeken át. Különösen télen jelenthet nagy segítséget egy fényes ébresztő, hiszen máskülönben csak délelőtt 10 óra körül kerül a szervezetünk olyan állapotba, hogy munkát végezhessünk. Hasznos találmány, cserébe viszont fel kell rúgnunk azt a szabályt, hogy semmi kütyü az ágy körül...

És a nappali

A legtöbb otthonban 20 fok van, a szervezetünket azonban nem úgy alakította ki a természet, hogy állandó 20 fokos környezetben működjön - ilyen környezet nem létezett korábban, arra álltunk rá, hogy néha melegebb, néha hidegebb van.

Az emberek különböznek a tekintetben, hogy mennyi zsírt és cukrot éget el a szervezetük akkor, amikor semmit nem csinálnak - nincs két egyforma anyagcsere. Ezért van az, hogy egyesek sokat ehetnek anélkül, hogy elhíznának. Átlagosan csak a napi energiánk egynegyedét használjuk fel testmozgáshoz. Sokakat meglephet, hogy szemben ezzel az alapvető testi funkcióink mennyi energiát igényelnek, de ez megmagyarázza azt is, miért olyan nehéz testmozgással lefogyni, és miért olyan egyszerű meghíznunk, ha többet eszünk. Egy kiló zsír elégetéséhez 9000 kilokalória szükséges, vagyis bizony az átlagos napi testmozgásunk duplája 7-9 napon át.

Az ember melegvérű állat. A testünk maghőmérséklete 37 Celsius-fok, ezt a hőmérsékletet az anyagcserénk tartja állandó szinten. Ahhoz, hogy melegen tarthassuk a testünket, energiát kell felszabadítanunk. Legalábbis a hűvösebb vidékeken. Trópusi környezetben éppen ahhoz kell az energia, hogy verejtékezéssel és a bőr alatti erek vérellátásával a test képes legyen hűteni magát.

Ha tehát lecsavarjuk a termosztátot, máris több energiát éget el a testünk ahhoz, hogy melegen tartson. Nem kell vacognunk a saját otthonunkban, de jobb, ha inkább friss, hűvös érzetünk van. Ettől beindul a barna zsír termelése, és magasabb fokozatra kapcsol az anyagcserénk. Ennyit a hőmérsékletről, most pedig nézzük a használati tárgyakat.

A nappalit úgy szoktuk berendezni, hogy kényelmesen üldögélhessünk. Mivel a televízió hosszas ücsörgésre és vég nélküli nassolásra késztet, nem feltétlenül jó, ha folyton szem előtt van. Zárjuk egy szekrénybe, tegyük az ajtó mögé, asztal alá, mindegy, hová, a lényeg, hogy kevesebbet nézzük, ezáltal pedig kevesebbet üljünk előtte. Ha ugyanis nem ingerel a tévé látványa, sanszos, hogy más, aktívabb elfoglaltság után fogunk nézni. Főleg, ha az ehhez szükséges dolgokat a nappali kitüntetett helyére tesszük, itt is igaz ugyanis a tézis, ami az élelmiszereknél: ami elöl van, azt használjuk, amit elrakunk, azt nem.

shutterstock 121194841
Fotó: Shutterstock

A legjobb tulajdonképpen az volna, ha kiürítenénk a hobbiszobát és mindent átvinnénk onnan a nappaliba. Gitározol? Akaszd a hangszert a nappali falára! Szívesen varrsz? Tedd a masinát egy központi helyre! Az étkezőasztalt is pikkpakk át lehet alakítani pingpongasztallá egy háló segítségével, de a fitneszgépnek vagy a súlyzóknak sem tilos helyet csinálni a sarokban - a fantáziádra van bízva, milyen trükkökkel ösztönzöd magad az aktívabb lazulásra.

A növényekről és a fény szerepéről itt sem szabad megfeledkezni. Az ember zsírraktárainak működéséért a leptin nevű hormon a felelős: minél kevesebb a zsírraktár, annál kevesebb a leptin, vagyis annál nagyobb az étvágy, és fordítva. Vagyis a kevés leptin éhessé teszi az embereket. De azt tudtad, hogy a leptin termelésére a fény is hatással van? A sok, természetes - illetve még a mesterséges fény is - segíti a leptin előállítását a szervezetben, ezáltal pedig csökkenti az étvágyat. Szóval ér jól megvilágított nappaliban ejtőzni. 

Aki kertkapcsolatos lakásban él, annak felújításkor érdemes egy kertre nyíló ajtót helyezni a nappaliba, így egészen biztosan többször jár ki a kertbe. Az ember természeténél fogva jól érzi magát a szabad levegőn és a napon - nem véletlenül: a napfény segít a biológiai óránk beállításában és persze a D-vitamin begyűjtésének is elsődleges forrása.