Kedvelt építőanyagként évtizedeken át alkalmaztak azbesztet, most az anyag a szombathelyi események kapcsán került ismét fókuszba. De mit is okoz valójában, ha valaki azbeszttel szennyezett levegőben kénytelen élni?
Egy friss brit kutatás rávilágított arra, hogy a fatüzelésű kályhák nemcsak a környezetre, hanem az emberi egészségre is rendkívül veszélyesek lehetnek. Bár sokan romantikusnak és természetközelinek tartják a tűzifa ropogását, valójában a füst és a mikroszkopikus részecskék súlyosan károsíthatják a tüdőt, sőt növelhetik a rák kockázatát.
A tüdőnk teljesítőképessége nagyjából a húszas éveink közepén éri el a maximumot. Ezután lassú, természetes hanyatlás következik, amit azonban a dohányzás, a szennyezett levegő vagy a légzőszervi betegségek jelentősen felgyorsíthatnak. A tüdő állapotát ma már nemcsak az egészséges légzés szempontjából tartják fontosnak: befolyásolja az immunrendszert, a testsúlyt, sőt még a szellemi teljesítményt is.
Sokan naponta nyúlnak a hajvasalóhoz, hogy kisimítsák a tincseiket, és magabiztosan induljanak munkába vagy iskolába. Ám a tudósok most arra figyelmeztetnek, hogy ez az ártalmatlannak tűnő szépségápolási szokás valójában komoly kockázatot jelenthet az egészségünkre, és akár tüdőnket is károsíthatja.
Génmódosított disznó tüdejét ültették be egy agyhalott ember testébe Kínában, az új szerv kilenc napig tökéletesen működött.
Az ép tüdő az egészség alapfeltétele, és számos dologgal támogathatod a szerv hatékony működését, tisztulását. Ám olyan ital is akad, amivel csak tönkreteszed, főleg, ha már egyébként sem teljesen egészséges.
A járványos gyermekbénulás legsúlyosabb eseteiben olyan fokú izomgyengeség alakulhatott ki egyes betegeknél, amely már azt is lehetetlenné tette, hogy lélegezzenek. A vastüdő megmentette őket, de sokukat egyben ketrecbe is zárta. A legutolsó túlélő máig ki van szolgáltatva a szerkezetnek.
Tegye fel a kezét az, aki soha életében, még gyerekkorában sem próbálta ki a fejjel lefelé lógást! Noha meglehetősen szórakoztató más nézőpontból megvizsgálni a világot, súlyos veszélyeket rejt, sőt, végzetes következményekkel is járhat.
Több okból is előfordulhat, hogy valaki légzése éjjel nehezített. De vajon normális, ha éjjel, alvás közben kimarad egy-két lélegzetvétel, vagy már betegség jele? A háttérben álló okok – legyen az szervi baj, mentális probléma, vagy okozza valamilyen külső környezeti tényező – felderítése az életminőségünket javíthatja.
A lent már időszámításunk előtt 3000 évvel termesztették élelmiszerként Egyiptomban. Az ókori orvosok közül Dioszkuridész említette a lenmag gyógyhatását, és ajánlotta külső és belső használatát – borogatásként a leégett bőr nyugtatására, ülőfürdő formájában méhgyulladás kezelésére, illetve köhögés ellen és hashajtóként. A középkorban Hildegard von Bingen szövegeiben a legfontosabb a külső terápia volt sebek és több más betegség esetében.
Rád nézve is közvetlen veszélyt jelent a műanyag – konkrét példákat hoztunk, hogy lásd, meddig jut testedben a lebomló nejlonzacskó!
Van, aki szerint a légzés művészet. Ez így első hallásra talán túlzásnak tűnik, de annyit azért mindenki tud, hogy kétféleképp is lehet levegőt venni: az orron és szájon keresztül. Mi köztük a különbség, melyik mire jó, és miért fontos odafigyelni a légzés rejtelmeire?
