Tegye fel a kezét az, aki soha életében, még gyerekkorában sem próbálta ki a fejjel lefelé lógást! Noha meglehetősen szórakoztató más nézőpontból megvizsgálni a világot, súlyos veszélyeket rejt, sőt, végzetes következményekkel is járhat.
Nem állítunk valótlant azzal, ha azt mondjuk, hogy nem vagyunk biztonságban fejjel lefelé. Most persze nem arra gondolunk, hogy lábbal az égnek nagyobb eséllyel pottyanhatunk le, sokkal inkább arra, hogy fordított helyzetünkben megváltozik a testünk működése is.
Tragikus baleset
A veszélyektől természetesen nem akkor kell tartanunk, amikor a levegőben bemutatunk egy félperces gyakorlatot, ahhoz, hogy végérvényesen megváltozzon valami a testünk működésében, jóval hosszabb időnek kell eltelnie. Itt van például a tragikus sorsú John Edward Jones esete: a férfi egy barlangi túra során egy szerencsétlen baleset során fejjel lefelé egy hasadékba szorult, ahonnan 28 órán át, már segítséggel sem tudott szabadulni. Az orvostanhallgató életét nem tudták megmenteni, később kiderült ugyanis, hogy Jones szíve azért állt le, mert teste nem bírta a több mint egy napig tartó fordított helyzetet.
Tüdőre nehezedő szervek
A szerencsétlenül végződő esetek sokak számára tették még világosabbá, hogy testünk hosszú ideig fordított, függőleges pozíciója több mint egészségtelen, a fordított helyzet ugyanis több szervünket is károsíthatja. Például a tüdőt, amely nem véletlenül fejlődött úgy, ahogy, az összes belső szervünk fölött.
Miután a tüdő a testünk egy meglehetősen érzékeny része, ezért nem tart sokáig, hogy a nála masszívabb szervek – mint a máj vagy épp a belek – nyomás alá helyezzék.
A tüdő ilyenkor egyszerűen nem tud elég oxigént felvenni.
Így hat a lógás az agyra
A hosszabb ideig tartó fejjel lefelé lógás során azonban nem csak a tüdő miatt kell aggódnunk. Miután a testünk és az érrendszerünk is úgy van jól beállítva és kialakítva, hogy két lábbal a földön állunk, így a véráramlás is akkor optimális, ha nem perdülünk a fejünk tetejére.
És miután az agyunk sem arra „született”, hogy megakadályozza a vér felgyülemlését, hosszan tartó fordított helyzetben viszont pont ez történhet: összegyűlhet a vér az agyban, amely következtében – akár agyvérzést is okozva – megrepedhetnek az erek.
Ezt okozhatja a szívnek
A szakemberek szerint a legtöbb „fejjel lefelé fordult” halálesetnél a szívelégtelenség az ok, nagyjából ugyanazért, amiért az agyunk is károkat szenvedhet.
Amikor fejjel lefelé vagyunk, a szívünk lelassítja a pumpálást, és több vért kap, mint amennyivel egyszerre képes bánni.
Ekkor sokkal nagyobb előfeszítések árán sikerül csak fenntartania a vérnyomást, végül elveszíti azt a képességét, hogy elegendő vért pumpáljon a szervezet összes alapvető funkciójának fenntartásához.
Előnyös is lehet a fejjel lefelé lógás
Jól látszik, hogy bár a fejjel lefelé lógás végzetes következményekkel is járhat, nagyon fontos, hogy ez persze több mindentől is függ, például attól, hogy milyen hosszú ideig tartózkodunk ilyen „felfordult” állapotban. 2023 júliusában egy wisconsini hullámvasút pórul járt utasai néhány órán keresztül lógtak fejjel lefelé, és mind a nyolcukat épségben hozták le.
Sőt, ha csupán rövidebb időre állunk a fejünk tetejére, az igen meggyőző egészségügyi előnyökkel is járhat.
Gondoljunk csak a fizikoterápia egyik formájára, az inverziós terápiára, amely a gerinc nyújtásával segíthet a hátfájáson. Egy tanulmány szerint idővel a rövid inverz pózok csökkenthetik a nyugalmi pulzusszámot, növelhetik az általános állóképességet, és segíthetnek a szervezetnek hatékonyabban felhasználni az oxigént edzés közben. Egy másik kutatás azonban azt állítja, hogy az inverziós terápia nem mindenki számára biztonságos: a felmérést készítő szakemberek azt tanácsolják, hogy a terápiát kerülniük kell a magas vérnyomásban szenvedőknek, a szívbetegeknek, azoknak, akiknek glaukómájuk, hát- és lábtörésük vagy csontritkulásuk, sérvük van. Sőt, a szakemberek úgy vélik, a fejjel lefelé lógás az elhízott, a túlsúlyos emberek és a várandósok számára sem biztonságos.
