Rád nézve is közvetlen veszélyt jelent a műanyag – konkrét példákat hoztunk, hogy lásd, meddig jut testedben a lebomló nejlonzacskó!
Az egyik hipermarketlánc radikális lépés mellett kötelezte el magát: húsvét óta hiába keresed üzleteiben az egyszer használatos nejlonzacskót, amikor a zöldség vagy a péksütik közt válogatsz. Apró kellemetlenségként is megélheted környezetvédelmi döntésüket, de a valóság az, hogy a műanyagoknak egyre kevésbé kellene, hogy helye legyen mindennapjainkban, a közelmúlt kutatási eredményei ugyanis bebizonyították, hogy lassan beépülnek testünkben a mikroműanyagok. A folyamat egészségügyi hatásairól jelenleg elképzeléseink lehetnek csak, az adatok azonban mindenképp aggasztók.
Műanyag a véredben
Nem biztos, hogy hallottál róla, de a tavasz két szomorú egészségügyi szenzációja is a műanyagokhoz kötődik. Először az derült ki, hogy az emberi vérben is ott keringenek már a mikroműanyagok, majd arra is fény derült, hogy emberek tüdejének mélyéig jutnak ezek a részecskék.
Az első kutatásban az abba bevont emberek 80 százalékának vérében volt mikroplasztik: az érintettek kétharmadának vérében PET-palackokból származó maradványokra bukkantak, harmadában pedig csomagolásra használt polisztirén maradványait tudták kimutatni. A polietilén, melyből zacskókat készítenek, az érintett vérminták negyedében volt megtalálható.
A holland kutatásban alkalmazott módszer már a 0,0007 milliméternél kisebb részecskék kimutatására is képes, a tudományos világ szerint pedig meglehetősen aggasztó, mivel azt tudjuk, hogy
laboratóriumi körülmények közt a műanyag sejtkárosodást képes előidézni, a belélegzett, légszennyező apró részecskék pedig évente emberek millióinak korai halálához vezetnek.
A tudósok szerint különösen a csecsemők és kisgyermekek szempontjából aggasztó a felfedezett jelenség, mivel az ő szervezetükben nagyobb kárt tehetnek a műanyagok – és ők igen sok műanyaggal találkozhatnak is cumisüvegtől kezdve a játékokig.
És a tüdőd mélyén is
Egy brit kutatás nemrégiben aztán azt is feltárta, hogy nemcsak vérünkben vannak ott a legapróbb műanyagszemcsék, hanem még tüdőnkben is: 13 műtéten áteső beteg tüdejéből vettek mintát, és tizenegynél ki tudták mutatni azt, hogy leggyakrabban polipropilén és PET rakódott le a szövetben.
A kutatók úgy nyilatkoztak, nem számítottak sem arra, hogy ilyen nagy mennyiségben bukkannak majd műanyagra tüdőben, sem pedig arra, hogy a mikroműanyagok ennyire mélyre képesek bejutni. A kutatásban 0,003 milliméteres részecskéket találtak és elemeztek.
Korábban boncolások során elvégzett szövetvizsgálatokban sikerült már kimutatni mikroműanyagok jelenlétét az emberi tüdőben, ez alkalommal azonban élő szövetben találták meg a részecskéket, melyeket nemcsak vízzel és élelemmel fogyasztunk el nap mint nap, de levegővétel során is szervezetünkbe kerülnek.
A veszély biztos, de még nem egyértelmű
Bécsi kutatók számszerűsítették is, hogy jelenleg mekkora mennyiségben fogyasztunk műanyagot: heti egy hitelkártya súlyával egyezik meg azoknak a mikroműanyag-részecskéknek a súlya, amelyek szervezetünkbe kerülnek. A kutatók még az anyaméhben növekvő magzatokra gyakorolt káros hatást is azonosítottak.
Becslések szerint 8,3 milliárd tonna műanyagot állított elő az ember az ötvenes évek óta, melynek több mint háromnegyede a természetben vagy szeméttelepeken kötött ki.
A mikro- és nanoméretre bomló műanyagokat étellel és itallal is fogyasztjuk, sőt, felmérések szerint kozmetikumok is tartalmazzák ezeket. A kutatók még vizsgálják, milyen következményei lehetnek a rendszere műanyagbevitelnek: jelenleg arra gyanakszanak, hogy elhízáshoz, diabéteszhez és krónikus májbetegséghez is vezethet felhalmozódásuk a szervezetben.
A legtöbbet azzal teheted a műanyagfogyasztás mérséklése érdekében, ha nem műanyag edényben melegíted az ételedet és csapvizet, nem palackozott innivalót iszol, valamint nem használsz műanyag zacskót és csomagolásokat.
