Pálcát törnek felette – mondjuk arra a személyre, akiről kedvezőtlen, lesújtó ítéletet, rossz véleményt mondanak. De mi köze mindennek a halálos ítélethez és a hóhérokhoz?
Korábban kiderítettük, kik és miért szeretnék látni a medvét, most egy másik közismert mackós szólás nyomába eredünk: miért nem szabad előre inni a medve bőrére?
Senki sem látott még részeg tűzfegyvert, mégis, ha valaki erősen felönt a garatra, azt mondjuk rá: be van rúgva, mint az ágyú. Miért pont az ágyúval hozták összefüggésbe őseink a mértéktelen ivást?
Amikor valaki megkérdezi, hová megyünk, vagy hová ment valaki, de nem szeretnénk felelni a kérdésre, gyakran azt mondjuk: „elment Kukutyinba zabot hegyezni”. Ritkább esetben elküldjük a másikat „Kukutyinba zabot hegyezni”, jelezve számára, hogy nincs rá többé szükség, mehet, ahová akar. De vajon honnét ered ez a tréfás szólás, létezik-e Kukutyin, és mi a zabhegyezés tulajdonképpen?
Nem szabad az ördögöt a falra festeni – tartja a jó tanács, olykor még azt is hozzátéve: mert megjelenik. De vajon honnan ered ez a kicsit tréfás intelem?
A Szófejtő mai cikkéből kiderül, miért olyan rossz dolog kesztyűbe dudálni, hogy ezzel fenyegetünk másokat.
Szófejtő rovatunk mai cikkében annak járunk utána, vajon miért hullat krokodilkönnyeket valaki, azaz mit jelent a szólás, és mi köze a krokodilnak a keserves síráshoz. Vagy nem is olyan keserves az a sírás?
Mai Szófejtőnkben arra keressük a választ, honnan ered és mit jelent a „Lássuk a medvét!” szólás.
A Szófejtő mai cikkében a bolhapiac és a zsibvásár kifejezéseink eredetének nézünk utána.
A Szófejtő mai részében annak járunk utána, hogy honnan ered a zsákbamacska kifejezés.
Ez itt a Dívány szófejtő sorozata, melyben annak járunk utána, hogy mi fán terem egy-egy magyar szó vagy szólásmondás. A mai részből megtudhatod, mi köze van a kerülő útnak a lábbelikészítéshez.
A Szófejtő legújabb részéből megtudhatod, hogy mi köze van a nagyítónak a kopasz nyakú tyúkhoz.
